Nem csitul a tiltakozás – Moszkva védi a diktátort

Még mindig jelentős erőtartalékokat képesek mozgósítani Belaruszban (Fehéroroszországban) azok a tiltakozók, akik torkig vannak a rezsimmel. A páncélba öltözött hatalom tilalmával dacolva minden hétvégén újra és újra ők uralják a főváros utcáit. Ám Oroszország a jelek szerint továbbra is szilárd háttértámogatást nyújt Lukasenkának. A külföldre kényszerített ellenzéki elnökjelölt nemzetközi támogatást kér. A fejleményekről folyamatosan tájékozódhat honlapunkon.

2020. szeptember 13., 09:00

Szerző:

A legutóbbi vasárnapon sem maradtak el a belarusz hétvégéket az elmúlt hónapban jellemző jelenetek: sok tízezres tömeg hömpölygött Minszk utcáin, követelve a huszonhat esztendeje országló – és most választási csalással vádolt – államfő távozását. „Az egység menete” nevet adták a demonstrációnak, és a minszki belvárost ellepték a fehér-vörös-fehér lobogók és molinók: ez volt az Aljakszandr Lukasenka hatalomra kerülése előtti rövid időszakban a Szovjetuniótól megszabadult Belarusz zászlaja, valamint az első világháború utáni első fehérorosz köztársaság lobogója is.

Fehéroroszországi elnökválasztás Fehéroroszországi tüntetések

A hivatalosan nem engedélyezett demonstrációk résztvevői a fővárosban, valamint az ország számos más településén is több alkalommal összetűztek a páncélozott járművekkel kivonult karhatalommal, amelynek egyenruhásai kíméletlenül rontottak a tömegre, és erőszakkal rabszállító autókba tuszkoltak találomra kiválasztott egyéneket. Több mint hatszázra tehető a szeptember 6-án őrizetbe vettek száma, akik közül többen megsebesültek a dulakodásban. Grodno városából egy tiltakozó által a közösségi médiára feltöltött videón az volt látható, hogy egyenruhások rohanják le a tüntetőket. Könnygáz bevetéséről is érkeztek hírek.

Az előző napon, szombaton szintén volt egy többezres tüntetés Minszkben a Függetlenség terén, miután pénteken őrizetbe vették az Állami Nyelvtudományi Egyetem több diákját, akik a Marseillaise mellett a Nyomorultak című musical egyik betétszámát („Hallod-e az emberek dalát?”) énekelték. A diákok őrizetbe vétele után nőkből álló tiltakozó menet is érkezett a térre – táncolva, virágot tartva. Magasra emelt transzparenseiken elítélték a rendvédelmi szervek által alkalmazott erőszakot, és új elnökválasztás kiírását követelték. Pénteken hivatalos adatok szerint 41, szombaton már 91 személyt vettek őrizetbe a belarusz rendvédelmi szervek. Egy részüket néhány óra múlva elengedték, másokkal szemben viszont eljárást indítottak.

Az országban az augusztus 9-én tartott elnökválasztás óta mindennaposak a tüntetések, vasárnaponként rendre több tízezer, időnként a százezret is meghaladó számú résztvevővel.

Fehérorosz elnökválasztás Szvjatlana Cihanouszkaja
Fotó: Dmitrij Loveckij

A nem szűnő tiltakozás kiváltó oka, hogy sokan nem ismerik el a választás hivatalosan kihirdetett végeredményét, miszerint Lukasenka, az 1994 óta hivatalban lévő államfő győzött a voksok mintegy 80 százalékának megszerzésével. A második helyezettnek nyilvánított Szvjatlana Cihanouszkaja a hivatalos adatok szerint a szavazatoknak csupán 10 százalékát kapta meg, de a korábbi angoltanárnő, aki bebörtönzött férje, Szjarhej Cihanouszki helyett indult a választáson, önmagát tartja a tényleges győztesnek. Kénytelen volt azonban a választás után Vilniusba, a litván fővárosba távozni.

Az Európai Unió és az Egyesült Államok egyaránt osztja azt az álláspontot, hogy az elnökválasztás nem volt „sem tiszta, sem tisztességes”. Moszkva viszont elismeri a fehérorosz elnökválasztás hivatalos végeredményét.

Lukasenka, aki korábban még vodkát és szaunázást javasolt a koronavírus ellen, az elmúlt napokban már a betegség terjesztésével vádolta a tüntetőket, akik szerinte felelőtlenül figyelmen kívül hagyják a távolságtartás követelményét.

Az elnök emellett lecserélte a Belaruszban még mindig Állambiztonsági Bizottságnak nevezett hivatal, vagyis a KGB vezetőjét. Valerij Vakulcsik azonban nem bukott ember, ő lett a nemzetbiztonsági tanács titkára. Az elmúlt napokban erősen Vakulcsikra terelődött a nemzetközi figyelem, miután az ENSZ emberi jogi szakértői kínzásokról, verésekről és rossz rendőrségi bánásmódról kaptak több száz jelentést. Így például a „Vjaszna (Tavasz) 96” jogvédő szervezet és a belarusz Helsinki Bizottság beadvánnyal fordult az ENSZ kínzás elleni bizottságához 47, a békés tiltakozó megmozdulásokon részt vevő fehérorosz állampolgár nevében, kérve, hogy vizsgálják ki a tüntetők bántalmazását. A lengyel ügyészség is vizsgálatot kezdett három olyan lengyel állampolgár ügyében, akiket Minszkben az augusztusi tiltakozások során őrizetbe vettek, megvertek és megkínoztak, majd Lengyelországba visszatérve látleletet vettek fel a sérüléseikről.

Az elmúlt héten a laza ellenzéki szövetség, a Koordinációs Tanács az Együtt (Vmesztyi) nevű új pártban egyesítette erőit. Egyik szóvivőjük, Marija Kolesznyikova szerint három fő követelésük a politikai foglyok és a tüntetéseken őrizetbe vett személyek szabadon bocsátása, az elmúlt hetek erőszakos rendőri fellépéseinek kivizsgálása, valamint új elnökválasztás megtartása. Kolesznyikova annak a Viktor Babarikának a munkatársi gárdájához tartozik, aki Cihanouszki mellett az ellenzék másik, szintén bebörtönzött kulcsszereplője. A bankár Babarika nem sokkal letartóztatása előtt arról beszélt, hogy alkotmányos reformot akarnak kivívni.

Az ellenzék szerveződésének fontos fejleménye volt, hogy Cihanouszkaja Vilniusban tárgyalt Paval Latuskával, az ellenzéki Koordinációs Tanács elnökségi tagjával. Utána közölte, hogy – bár eddig nem ismerték egymást személyesen – együtt fogják folytatni a harcot a minszki hatalom ellen. Cihanouszkaja megjegyezte, hogy Latuska, aki korábban Minszk varsói és párizsi nagykövete volt, illetve a kulturális tárcát is vezette, jól ismeri a hatalom belső működését, és „példát mutatott arról, hogy sosem késő átállni a nép oldalára”.

Latuska közvetlen párbeszédet ajánlott Oroszországnak, és közölte: személyesen hajlandó emiatt Moszkvába utazni, hogy tájékoztassa az orosz politikusokat. Mint mondta, a belarusz ellenzék abban reménykedik, hogy a Kreml semleges álláspontra fog helyezkedni, és „meghallgatja a fehérorosz közvéleményt”, ez azonban mindeddig nem történt meg, Oroszország csak a jelenlegi belarusz hatóságokkal tart fenn kapcsolatot.

Moszkva és a hivatalos Minszk szoros együttműködését példázza, hogy az elmúlt héten a belarusz fővárosban tárgyalt Mihail Misusztyin orosz kormányfő. A népes orosz küldöttség tagjai között volt a gazdasági, a kereskedelmi, az energiaügyi, a kulturális és az egészségügyi miniszter is. A megbeszélések egyik, Minszk szempontjából különösen fontos eredménye az lehetett, hogy azok nyomán Alekszandr Novak orosz energiaügyi miniszter jelezte: 2021-ben is a jelenlegi árképzés alapján szandékoznak szállítani kőolajat Belaruszba. Az árképzésről folytatott vita miatt ez év elején szinte teljesen leállt a szállítás.

APTOPIX Belarus Election

Lukasenka nyilatkozatban méltatta, hogy „jelentősen előrehaladtak a legégetőbb kérdések megoldásában”. Korábbi bejelentés szerint a belarusz elnök az elkövetkező hetekben Moszkvába készül, ahol találkozik majd Vlagyimir Putyinnal.

Közben Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Moszkvában fogadta belarusz kollégáját, és a találkozó után kijelentette: „határozottan” fognak reagálni, „ha bárki megkísérli megváltoztatni a belarusz helyzetet; ha bárki megpróbálná megmérgezni Fehéroroszország és Oroszország viszonyát”.

Friss nyugati elemzések szerint a Kreml az elnökválasztás után mintegy két hétig árgus szemmel figyelte, mennyire elszánt Lukasenka a hatalom megőrzése érdekében, és hogy a belarusz elit, illetve a biztonsági erők körében nem mutatkozik-e szakadás. Miután Moszkvában elégedettek voltak a látottakkal, úgy döntöttek, hogy teljes mellszélességgel Lukasenka mellé állnak – elvégre mindeddig nem tűnt fel olyan belarusz jelölt, aki Lukasenkánál elkötelezettebb lenne az orosz–fehérorosz államszövetség megőrzése és a Nyugattól való távolság megtartása iránt.

Míg Moszkva határozottan támogatja Lukasenkát, a Nyugat tétlenkedik – ezzel vádolta meg az Európai Uniót Linas Linkevicius litván külügyminiszter a londoni Financial Times című lapnak adott interjújában. Szerinte az EU-nak bátorítania kéne a demokratikus folyamatokat, és ellensúlyoznia az orosz befolyást az országban, továbbá „konkrét segítséget” kellene nyújtania a belarusz ellenzéknek. Felhívta a figyelmet arra, hogy Litvánia, Észtország és Lettország augusztus végén büntetőintézkedéseket vezetett be harminc fehérorosz tisztségviselővel, köztük Aljakszandr Lukasenka elnökkel szemben, és a szankciók között szerepel a vízumtilalom is. Az interjúban Linkevicius kijelentette: hasonló intézkedéseket vár a többi uniós tagország részéről is.

Cihanouszkaja közben Varsóba készül: e lapszámunk megjelenésének napján, szerdán fogadja őt a tervek szerint a lengyel miniszterelnök. A belarusz ellenzéki politikusnő a múlt héten az ENSZ Biztonsági Tanácsának videokonferencia keretében tartott, nem hivatalos ülésén szólalt fel, és egyebek közt azt szorgalmazta, hogy az ENSZ küldjön megfigyelő missziót hazájába. Egyúttal felszólította a nemzetközi közösséget, hogy ítélje el a tüntetőkkel szembeni erőszakos fellépést, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsát pedig arra, hogy rendkívüli ülésén foglalkozzon a fehéroroszországi helyzettel.

Szvjatlana Cihanouszkaja a Politico című amerikai hírportál európai kiadásának adott interjújában megerősítette, hogy ő maga csak a szabad választások megtartásáig kívánja elvezetni Belaruszt, nem tervez tartós elnökösködést.

Szombati videóüzenetében az ellenzéki elnökjelölt úgy fogalmazott: Belaruszban a tiltakozások lendülete immár visszafordíthatatlan folyamatot indított el. Szerinte a lakosság „megváltozott, felébredt, és már nem lehet visszakényszeríteni a korábbi gondolkodásmódba”.

A nyugati országok viszont egyensúlyozni próbálnak: ki akarják fejezni rokonszenvüket a demokráciát követelő fehéroroszok mellett, ugyanakkor el akarják kerülni, hogy Moszkva szükségét érezze a katonai beavatkozásnak. A Nyugat Oroszországgal szembeni határozottságát ráadásul éppen most – a belaruszok ügye szempontjából a legrosszabbkor – egy másik próbatétel is terheli: miután a Bundeswehr orvosai azt állapították meg, hogy tiltott vegyi fegyvernek számító, orosz fejlesztésű idegméreggel próbálták megölni Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikust, óhatatlanul napirendre kerül a Moszkvával szembeni újabb szankciók kérdése.

A Lukasenka-rezsim igyekszik folyamatosan megfélemlíteni a tiltakozó társadalmat. Erre az egyik példa, hogy augusztus végén nem engedték vissza hazájába Lengyelországból Tadeusz Kondrusiewicz minszki katolikus érseket, a katolikus egyház ugyanis kiállt a tiltakozók mellett. A 9,5 milliós fehérorosz lakosság mintegy 10-15 százaléka római katolikus vallású. Jelentős részük, akárcsak az érsek, a lengyel kisebbséghez tartozik. Az országban a keresztények többsége az ortodox egyház híve. Lukasenka szerint azért nem engedték belépni Belaruszba Kondrusiewiczet, mert az egyházi vezető „konkrét küldetéssel” tért volna vissza Lengyelországból.

Nem sokkal később kényszerűségből Lengyelországba távozott Olha Kovalkova belarusz ellenzéki vezető, majd a lengyel kormánypalotában tartott sajtótájékoztatót, amelyen azzal indokolta hazája elhagyását, hogy börtönnel fenyegették. Kovalkova az ellenzéki Koordinációs Tanács elnökségi tagja, akit augusztus 25-én tíz napra őrizetbe vettek. Mint Varsóban elmondta, azzal fenyegették meg, hogy vagy elhagyja az országot, vagy még sokáig börtönben marad. A rendőrök autóval szállították a fogdából egészen a lengyel határig.

„Beültettek az autójukba, kapucnit és maszkot húztak a fejemre, az autó hátsó ülésére ültettek, és kihoztak a börtönből. Nem tudtam, hova utazunk. Később kiderült, hogy a Bruzginál található határátkelőre szállítottak” – írta le a történteket. A fehérorosz határvédelmi szervek tájékoztatása szerint Kovalkova gyalogszerrel kelt át a lengyel határon, ahol megvárta a Varsó felé menetrendszerűen közlekedő buszt, és felszállt rá.

Michał Dworczyk, a lengyel miniszterelnöki hivatal vezetője közölte: a lengyel hatóságok segítséget fognak nyújtani minden fehérorosz polgárnak, akit világlátása vagy meggyőződése miatt üldöznek.

Tavaly a második világháború óta a legjelentősebb mértékben emelkedett az antiszemita incidensek száma világszerte, különösen az iszlamista Hamász október 7-i terrortámadása, és az azt követő gázai háború óta - szögezte le vasárnap kiadott éves közös jelentésében a Tel-Avivi Egyetemen székelő Kortárs Európai Zsidóság Intézete és az amerikai Rágalmazás-ellenes Liga (Anti-Defamation League).