Budapesten és Hévízen is találkozott a NATO-t eláruló osztrák ezredes az oroszokkal
Bár elsősorban Szlovákiában szervezte le titkos találkozóit, de pár alkalommal Hévízen és Budapesten találkozott titkos kapcsolataival az oroszoknak hosszú éveken át kémkedő osztrák ezredes, Martin Möller. A most 71 éves férfi az orosz katonai hírszerzés, a GRU legveszélyesebb, külföldön gyilkosságokat is elkövető egységével állt kapcsolatban. Olyan információkat is átadott az oroszoknak, amellyel az Afganisztánban szolgáló szövetséges erők tagjainak életét is veszélyeztette. A Szkripál-ügy utáni nyomozás lehetett a veszte, de olcsón megúszta.
1999-ben, 2014-ben, legutóbb pedig 2017-ben Magyarországon szervezte le az orosz katonai hírszerzés, a GRU azokat a titkos találkozókat, amelynek során egy igencsak fontos ügynökével, a NATO titkait szivárogtató Martin Möller ezredessel kapcsolatba tudott lépni. Igaz, a konspiratív találkozók elenyésző része bonyolódott csak Magyarországon, a randevúkat jórészt Szlovákiában szervezték le, de akadt belőlük Horvátországban, Szlovéniában és Csehországban is – derül ki a szlovák Denník N tényfeltáró cikkéből.
Martin Möllert – aki az osztrák hadseregben szolgált – még a nyolcvanas évek végén az iráni Teheránban szervezhette be az orosz katonai hírszerzés. Ez azt jelenti, hogy több évtizeden át dolgozott az oroszoknak, jórészt már abban az időszakban, amikor a hidegháború véget ért és a Szovjetunió összeomlott. Az, hogy a magas rangú osztrák katona értékes kapcsolata lehetett Moszkvának, mi sem bizonyítja jobban, minthogy évente nagyjából 27 ezer eurónak megfelelő összeggel honorálták a szolgálatait. 2018 őszén bukott le, addig háborítatlanul kémkedhetett az oroszoknak.
Möllert végül idén nyáron ítélték el kémkedés miatt egy salzburgi bíróságon, a zárt ajtók mögött zajló tárgyalás végén meglepően enyhe ítélettel megúszta a több évtizedes árulását: a 71 éves férfi három évet kapott. Ám mivel a büntetésébe a nagyjából másfél évig tartó előzetes letartóztatását is beleszámolták és erre jöttek rá a kedvezmények, ezért szinte azonnal szabadlábra is került. Úgy tűnik azonban, hogy ha az igazságszolgáltatás nem is küldte padlóra, azok, akiket egykoron elárult, a nyilvánosság erejével revansot vesznek, a szlovák Denník N ugyanis olyan információkhoz jutott, amelyek minden bizonnyal a kémelhárítástól származhatnak. Kérdés persze, melyiktől, mivel a Möller-ügyben nem csak Ausztria érintett. Sokkal inkább Szlovákia és a többi közép-európai állam, ahol az ezredes az orosz kapcsolataival titokban tudott találkozni.
A dokumentált találkozók száma nem túl nagy, de ez nem jelenti azt, hogy Möller ne dolgozott volna intenzíven az oroszoknak. Sőt, ahogy a szlovák lap cikkéből kiderül, Möllert az oroszok még a Strella-3 nevű orosz katonai műholdon keresztül történő titkos kommunikációra is kiképezték. Ezen a csatornán juttatta el a legérzékenyebb információkat, de tartótisztjeivel is tudta így tartani a kapcsolatot. A Strella-3-at még a hidegháború idején kezdte el használni az orosz katonai hírszerzés, de a mai napig megtartották ezt a szokásukat. Ugyanezen a műholdon keresztül kommunikáltak az orosztok, amikor 2004-ben a GRU emberei a katari Dohában meggyilkolták Zelimhan Jandarbijev volt csecsen elnököt. Möller tehát nem kiscserkészekkel, hanem a GRU egyik legveszélyesebb egységével, az emberrablásokra, gyilkosságokra szakosodó, 29155 néven ismert csoporttal állt kapcsolatban.
Möllernél találtak egy listát azokról az időpontokról, amikor a Strella-3 Ausztria fölött járt, így pontosan tudta, mikor tud üzengetni az oroszoknak. Kódolt üzeneteket küldött, de a fogadók tudták, mi mit jelent. Az, hogy Möllernek a nyugdíjazása után is hozzáférése volt a műholdhoz, a kémelhárítás szerint azt bizonyítja, hogy igencsak fontos forrásként tekintettek rá Moszkvában. Az osztrák kémelhárítás ráadásul megtalálta Möllernél azt a “kézikönyvet” is, amelyben az oroszok kioktatták őt arról, hogyan juthat titkos információkhoz, hogyan tud titkosan kommunikálni, mit tegyen, ha lebukik. Ezt a “kézikönyvet” az ezredes ugyan megpróbálta korábban törölni a számítógépéről, de a kémelhárításnak sikerült előbányásznia.
Az oroszoknak Möller rengeteg információt átadott. Akadt köztük olyan, amit nyílt forrásból is be lehetett szerezni, de szép számmal voltak bizalmas és titkos adatok is. Möller majdhogynem minden, az osztrák hadsereg felszereltségére vonatkozó információt megosztott Moszkvával, a radarállomásoktól a légvédelmi rendszerekig bezárólag mindent. De a GRU kért tőle adatokat a NATO projektjeiről is, illetve a Németországon belüli taktikai mozgásokról. Möller nemcsak Ausztriáról, de a NATO-ról is bőven adott ki titkokat. Azzal, hogy egy mini kamerával képernyőfotókat készített az osztrák hadsereg intranetes hálózatáról, nemcsak az osztrák hadseregről, de az Európai Védelmi Ügynökségről (EDA) és a NATO-ról is tudott információkkal szolgálni.
A NATO-ról például átadta azokat az információkat, hogy a katonai szövetség milyen ellenlépéseket tesz az Afganisztánban a lázadók által gyakran használt, úgynevezett improvizált (nem hagyományos módon előállított és alkalmazott) robbanóeszközök, az IED ellen. És hogy miért lehet ennek jelentősége? A New York Times idén fedte fel, hogy Oroszország titkosszolgálata jutalmat fizetett azoknak a tálib terroristáknak, akik a szövetséges erőket támadták meg, márpedig az IED elleni NATO-lépések tudatában Moszkva azzal is tisztában lehetett, hogy melyek a szövetségi erők gyenge pontjai.
A Möller által átadott információk tehát az Afganisztánban szolgáló NATO-kontingensek katonáit (köztük a magyarokét) is veszélyeztették. De adott át információkat líbiai vegyi fegyverekről is, és részt vett olyan NATO-konferenciákon is, ahol érzékeny témákról szerezhetett adatokat. Möller tartótisztje 2000 óta Igor Zaytsev volt. Az 1954-es születésű orosz hírszerző kulcsfontosságú Möller történetében, mert nemcsak az osztrák ezredes tartozott alá, hanem ő fogta össze a GRU szinte valamennyi kelet-európai emberét, köztük azokat az oroszokat is, akik diplomata fedésben dolgoztak a régióban. Möller bukásának egyik oka éppen az lehetett, hogy a GRU rettegett egységének tagjai az osztrák ezredes környezetében bukkantak fel, majd aztán hirtelen nyomuk veszett a Salisbury városában 2018 márciusában idegméreg-hatóanyaggal elkövetett merényletet követően. Így amikor a Salisburyben történt eset után a GRU-s szálat kezdték el felfedni az európai kémelhárítók, a hirtelen eltűnt oroszok miatt Möller is képbe kerülhetett.
2004 őszén Martin Möller a horvát kikötővárosban, Pulában találkozott Zaytsevvel. Egy tengerparti hotelben. Márpedig bizonyítható, hogy ugyanakkor és ugyanott tartózkodott a GRU 29155-ös egység parancsnoka, Andrej Averjanov is, aki a Szkripál-ügy egyik gyanúsítottja.
A Denník N egyik korábbi cikkében azt írta, hogy bár a bíróság az idős korára tekintettel szabott ki enyhe ítéletet Möllerre, a valódi ok politikai. Ausztriában jellemzően nem kapnak súlyos büntetést a kémek, de ami Möller esetében fontosabb, hogy Bécsnek fontosak a jó gazdasági kapcsolatok Oroszországgal, így a döntéshozóknak nem érdekük rosszban lenni Moszkvával.
