Április 21-én éjjel megjelent a Magyar Közlönyben a járványhelyzet miatt április 10-én bevezetett állami bértámogatási rendszer feltételeit módosító kormányrendelet.

A német példára (Kurzarbeit) bevezetett magyar bértámogatási rendszer eredeti változatát számtalan kritika érte, gazdasági szereplők, érdekképviseletek, elemzők szerint túlbürokratizált volt, a kormányhivatalok általi odaítélése bizonytalan, a támogatási összege pedig túl alacsony. Mások mellett kritizálta ez eredeti változatot a kormánnyal amúgy jó viszonyt ápoló Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is.

A támogatás módosítását 20-án jelentette be György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára.

A változások közül a legfontosabb, hogy a bértámogatás már akár az eredeti munkaidő 25 százalékára csökkentett foglalkoztatás esetén igénybe vehető (vagyis praktikusan a munkáltató egy teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló munkaidejét akár napi 2 órára is csökkentheti. Abban nincs viszont változás, hogy a támogatás maximálisan a minimálbér kétszeresét kitevő – tehát nettó 214 130 forintos – fizetés után igényelhető. És abban sincs, hogy az állami támogatás a csökkentett munkaidőre eső bér 70 százaléka.

A támogatásnál a kérelem benyújtásának napjára vonatkozó alapbért veszik figyelembe – az eredeti rendelet szerint még a távolléti díj lett volna a támogatás alapja. Ez sok esetben nem elhanyagolható különbség, a távolléti díj számításakor ugyanis figyelembe kell venni a munkavállaló teljesítménybérét, bérpótlékait (ha vannak ilyenek), az alapbérben ezek nincsenek benne. Ezért sok munkavállalónál az alapbér alacsonyabb, mint a távolléti díj – vagyis esetükben kisebb összeg után jár az állami bértámogatás.

A módosítás értelmében a létszámtartási kötelezettség is csak a támogatott munkaerőre vonatkozik, nem a teljes alkalmazotti állományra (statisztikai létszámra). Az előző verzió szerint a támogatásban részesített cégek gyakorlatilag nem foghattak volna leépítésbe (a statisztikai létszám nem változhatott volna), az új szabály szerint csak azt a munkavállalót nem építhetik le, akire bértámogatást igényeltek.

A bértámogatás most már egyértelműen kiterjed a munkaidőkeretben foglalkozatott dolgozókra, a távmunkára és az otthoni munkavégzésre, a munkaerő-kölcsönző cégekre, valamint az egyesületek és civil szervezetek közül azokra, amelyek nem részesülnek a költségvetésből.

Fontos adminisztratív könnyítés, hogy immár a támogatást igénylő cégeknek nem kell megindokolniuk a gazdasági nehézségek okát, illetve részletesen bemutatni a bevezetett intézkedéseket a támogatás igénylésekor.