Mi vár ránk az elhíresült május 3-i tetőzéssel és utána?

D MTI20200305030
2020.04.22. 12:30
Megkönnyebbülhetünk-e májusban? Lesz-e nyarunk? Vagy éppen most lépünk még csak a tömeges megbetegedések szakaszába? A járványtetőzést érintő kormányzati, hatósági kommunikáció zavara és az eddigi adatok összevetése alapján nem lehetetlen, hogy Orbán Viktor már arra készül, egy második járványhullám érkezik Magyarországra, és erre készíti fel az egészségügyet májusig.

Egy országból bújt elő a járványügyi szakember, miután Orbán Viktor vasárnap atombombaként pontos dátumot dobott be a koronavírus-járvány tetőzésére. A kormányfő egy szóval sem mondta, hogy aznap lesz vége a járványnak, mégis sokan ezt a reményt olvasták ki abból: május 3-ra csúcsra fut a koronavírus-járvány Magyarországon.

  • Miért mondhatta Orbán Viktor a május 3-át?
  • Tudjuk-e, hogy milyen esetszámmal számol a kormány a "platón"?
  • Mit mond egy szakértő arra, ha 1-2 hónapos lezárás után enyhítés jön?

A május 3-ára vonatkozó bejelentéssel a miniszterelnök valószínűleg reményt akart kelteni, ugyanakkor alaposan keresztbe vágott a kormányzati kommunikációnak, miszerint hosszú ideig tartó küzdelemre kell felkészülni, amihez az állampolgárok fegyelmezettsége a legfontosabb.

Eddig ezt erősítette az országos tisztifőorvos is, csakhogy Orbán elszólását követően már Müller Cecília ráállt, hogy az előrejelzések szerint május 3-ra várható a járvány tetőzése, sőt azt állította, hogy az operatív törzs is régóta erre készül. Azt is mondta, ez a csúcspont azt jelenti, hogy

onnantól nem növekszik tovább a betegek száma, azaz napról napra ugyanannyi, később kevesebb új megbetegedést regisztrálnak majd.

Csakhogy a megelőző hetekben Müller Cecília folyamatosan arról beszélt: a tömeges megbetegedések küszöbén vagyunk.

Ráadásul miközben a nyilvánosság eddig a járványgörbe laposításáról, a kormányzati intézkedések hatékonyságáról, a fertőzés terjedésének lassításáról hallhatott, az máig sem ismert: valójában mekkora esetszám esetén tekinti tömegesnek a járványt a kormány, így az sem világos, mennyi beteg napi fogadására készülnek az Orbán által említett csúcson, azaz az úgynevezett „plató” szakaszban?

Idevágó kérdésünkre – ahogyan számos egyébre – az operatív törzs rendre nem válaszol, így az ellentmondásos kommunikációból egyre nehezebben követhető, hogyan készül, mivel számol a kormány – egy persze természeténél fogva bizonytalan járványhelyzetben. Mit tudunk?

1. Gulyás Gergely március 26-án azt mondta:

Sok bizonytalansági tényezővel kell számolni, ezért betonbiztos előrejelzés nincs, azonban azt tudjuk mondani, hogy a matematikusok és a virológusok úgy prognosztizálják, hogy júniusban tetőzhet az országban a járvány.

2. Aztán Gulyás Gergely április 16-án úgy fogalmazott az idevágó kérdésre:

Továbbra is azt tudjuk mondani, hogy a járványhelyzet valószínűleg még nem hetekig, hanem hónapokig tart majd. Azt is látjuk, hogy ott, ahol az intézkedések hatására a megbetegedésszám csökken, ott is a különböző grafikonokon ilyen farkasfogszerűen tér vissza újra és újra a vírusfertőzés. Tehát szerintem arra kell felkészülni, hogy a védekezés még hónapokig fog tartani, és az is könnyen lehet, hogy egy olyan időszak után, amikor nagymértékben csökken a megbetegedések száma, újra és újra, reményeink szerint már kisebb mértékben, de még növekedni fog. Tehát a tetőzésre vonatkozó akkori prognózis ma sem tűnik alapvetően tévesnek, sikerült a görbét laposítani, sikerült a fertőzések terjedését lassítani, ezáltal viszont a csúcspont is később lesz. Természetesen mindnyájan annak örülnénk, ha ez a prognózis is téves lenne, és már májusban sor kerülne a tetőzésre.

3. Ezt már némileg összezavarta, hogy a Semmelweis Egyetem rektora, a kormány járványügyi szakértője, Merkely Béla április 18-án arról beszélt egy interjúban:

Vezetek egy klinikai járványelemző munkacsoportot, minden adatot megkapunk Magyarországról és külföldről. Az adatok azt mutatják, hogy az itthoni intézkedéseknek és a lakosság fegyelmezettségének köszönhetően szép lassan a „plató” fázisba érkezünk. (...) Ha egy járványt elengedünk, akkor az eljut egy csúcsig, amikor a legtöbb beteg megfertőződik, majd szép lassan visszahúzódik, és nyugvó fázisba kerül. Abban az esetben, ha speciális intézkedésekkel, felvilágosítással, távolságtartással, kézhigiénével, intenzív intervencióval, magyarul az emberek mindennapi életének a megváltoztatásával beavatkozunk a folyamatba, határozottan levághatjuk ezt a csúcspontot. Ilyenkor juthatunk el a „plató” fázisba, ami – ha már csúcsokról beszélünk – egy fennsík a mi görbénken. Az esetünkben ez azt jelenti, hogy a halálesetek és a fertőzések száma várhatóan már nem fog drasztikusan emelkedni, ráadásul minden légúti betegséget okozó járvány a nyár közeledtével engedni szokott a szorításából, tehát a most tudományosan rendelkezésre álló adatok alapján valóban optimista vagyok: ha nem is olyan, mint máskor, de azért lesz nyarunk.

4. A reménykeltő nyilatkozatot spékelte meg Orbán Viktor április 19-én, amikor kijelentette:

Én azt mondom, hogy május 3-ára, amikorra a szakemberek azt mondták, hogy a csúcs felfut, addigra az ötezres lélegeztetőgép-szám meglesz. Az már nagyjából biztonságos, ez fel fog menni nyolcezerre, és a nyolcezernél akármi történhet, az háború idején is elég, akkora mennyiség. És akkor azt lehet mondani, hogy mindenki nyugodtan aludhat, mert nem lesz olyan ember, aki ezt a vírust elkapta, fullad, és nem tudjuk a kórházban gépre tenni. Nem lesz egy olyan ember sem, mindenkinek lesz helye.

5. Müller Cecília április 20-án, tehát másnap erre kontrázott rá azzal, hogy

korábbi becslések és számítások alapján hangzik el és ismerjük ezt a bizonyos május 3-i dátumot, amikorra becsüljük azt, hogy a csúcsra fut ez a járvány. Ez azt jelenti, hogy a megbetegedéseknek a száma a továbbiakban már nem növekszik, hanem egyfajta plató keletkezik. Ez azt jelenti, hogy több napig ugyanannyi megbetegedésszámot, illetve pozitivitást regisztrálunk, mint a korábbi időben. De ennek is egy bizonyos ideig el kell tartania, hiszen járványügyi elemzésnél egy-két napos számadat nem képezheti alapját semmiféle intézkedésnek. Azt nem tudjuk megmondani, hogy ez a várt plató körülbelül meddig tart, de a számítások most erre ösztönöznek minket. Ez egy korábban ismert dátum, hiszen erre tervezünk, terveztünk korábban és az egészségügyi ellátórendszer is erre készül fel.

6. Ezután jött Szlávik János április 20-án, a Dél-pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője ugyanis az állami televízió műsorában arról beszélt, hogy szerinte

a koronavírus-járvány május 3-ára várt csúcsa „egy darabig el fog húzódni, nagyon sok beteg lesz még májusban”, ugyanakkor reméli, hogy „a járvány júniusra kifut”.

A zavart pedig fokozhatja, hogy Müller Cecília valóban bő egy hónapja, szinte minden tájékoztatóján elmondta:

Lassan átlépünk a tömeges megbetegedések időszakába.

Ráadásul a tisztifőorvos néhány órával Orbán videójának megjelenése és a május 3-i járványcsúcs közbeszédbe égése előtt még szintén erről beszélt. Arra a vasárnapi tájékoztatón Müller Cecília nem válaszolt, mi a választóvonal a csoportos és a tömeges megbetegedések között. A tisztifőorvos annyit mondott,

NINCS ERRE SZÁM, NEM FOG SOSE SZÁMOT MONDANI, MERT NEM AZ ABSZOLÚT SZÁM A LÉNYEG, NEM KIZÁRÓLAG EZ JELLEMZI AZ ÁLLAPOTOT.

Mint mondta, amíg a közösségi terjedés lehetősége adott, addig jellemzően kisebb csoportokban fordul elő és terjed a megbetegedés, amikor tömeges megbetegedésről beszélünk, akkor viszont már nem határolható el a megbetegedés helye. Sem intézményben, sem földrajzilag, és nagy méreteket is ölt. Akkor még Müller úgy gondolta, hogy

a jelenlegi intézkedések elegendőek a helyzet kordában tartására, és mindenki mindent megtesz azért, hogy ez így is maradjon.

Mindezt a magyarországi vírusterjedés hivatalos adatai is igazolják, a jelenlegi, igazolt betegszámok ugyanis egy influenzavírus esetén még az országos járvány kihirdetését sem tennék indokolttá. Az Index idevágó cikkében az esetszámok alatti grafikonokon az is látható, hogyan alakulnak ezek a számok az időben előrehaladva, növekvő vagy csökkenő trendet mutatnak-e, illetve hogyan viszonyul egymáshoz a betegek, gyógyultak és halálos áldozatok száma. Az látható, hogy az elmúlt 10-11 napban fokozatosan, szinte naponta azonos mértékben emelkedtek az értékek.

Müller Cecília szerint ráadásul épp a kormány intézkedéseinek sikere, hogy nincs kiugró betegszám-emelkedés, és „sikerül kordában tartani a vírus terjedését”, épp ezért nem tudni, mire számítanak a hatóságok a következő tíz napban. Az ugyanis, ha az elmúlt tíz nap mértékében emelkedik tovább május 3-ig az esetszám, önmagában még mindig jelentősen kérdésessé teszi azt, hogy akkorra elérné a járvány a csúcsát Magyarországon.

Azt a csúcsot, amin a kormányfő és a tisztifőorvos szerint is tartósan legalább öt-, ha nem nyolcezer lélegeztetőgépre, valamint több mint 30 ezer kórházi ágyra lesz szükség a koronavírusos betegek számára. Jelenleg 825 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 63-an vannak lélegeztetőgépen. Április 16-án, tehát nagyjából egy héttel ezelőtt Müller Cecília azt mondta, akkor 60-an szorultak gépi lélegeztetésre, kérdéses tehát az is, hogy a következő 10-11 napban hogyan alakul majd ez a szám, hiszen hat nap alatt hárommal emelkedett.

Összességében a napi betegstatisztikák – legalábbis a koronavírussal összefüggésben közzétett, meglehetősen kérdéses regisztrált fertőzöttségi adatok –, továbbá más járványügyi statisztikák nem magyarázzák tehát automatikusan, hogyan „ugorhatott” egy hónapot előre a járvány tetőzésének becsült időpontja.

Persze a hivatalos tájékoztatás sok esetben szükségszerűen – akár az intézkedések hatékonysága érdekében is – szűkszavú, miközben az biztos, hogy a vírus elleni védekezésért felelős operatív törzsnek más, a nyilvánossággal nem ismertetett adatok is a rendelkezésére állnak. Nem kell különösebb összeesküvés-elméleteket gyártani, egyértelmű, hogy a kormány, és az Orbán Viktor által felkért akiócsoportokban dolgozó kutatók rendelkeznek az intézményekre, településekre lebontott fertőzöttségi adatokkal és például a mobiltelefonok úgynevezett cellainformációival (ezt egy márciusi rendeletmódosítás tette lehetővé a kormánynak), amelyek alapján sokkal pontosabban láthatják, milyen hatása volt a március közepén bevezetett, kijárást korlátozó intézkedéseknek, és így hogyan változott azóta vagy akár csak az elmúlt napokban is az emberek aktivitása.

Ugyanakkor a május 3-i „céldátum” megjelölése sokat árthat a lakossági fegyelemnek, hiszen sokan úgy érzik, a járvány csúcsát elérve – ráadásul relatív mérce alapján alacsony fertőzöttségi arányt követően – lazíthatnak az eddigi szigoron, többen visszatérhetnek a munkába, és jobban kimozdulhatnak otthonról. Orbán Viktor márpedig csak egyfelől tűzte ki célul a járvány lassítását, más szempontból nyilván a gazdaság újraindításában érdekelt. Hétfőn nem is véletlenül beszélhetett arról:

Május 3-án Magyarország képes lesz arra, hogy – több ország tapasztalatát is figyelembe véve – legyen egy kilábalási, visszatérési terve.

A miniszterelnök hétfőn a Mária Rádiónak adott interjúban már azt állította, a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban úgy számol: május 3-án eléri az ország a „teljes önvédelmi képességet”, és onnantól megengedheti magának, hogy lépésről lépésre megpróbáljon visszatérni a megszokott, normális élet kerékvágásába.

Mindezt megint csak nehéz elképzelni a járvány tetőzésére időzítve, ahogyan az érettségi vizsgák május 4-i indulását is vita övezi éppen amiatt, hogy a járvány csúcsán ez milyen kockázatot jelentene több mint százezer érintettnek.

Enyhítés után visszatérhet

Az Index által korábban megkérdezett szakértő április elején azt mondta: rövid időre nincs értelme bevezetni a korlátozásokat, hamar visszatérhet ugyanis a járvány, akár egy második hullámmal. Ferenci Tamás klinikai biostatisztikus, az Óbudai Egyetem docense, a közvetlenül a miniszterelnöknek jelentő epidemiológiai munkacsoport tagja április elején úgy látta, a második hullám esélye és fenyegetése miatt érdemi enyhítés csak úgy képzelhető el, ha valami mással helyettesítjük a korlátozásokat, például fontos lenne a tömeges tesztelés, amely a társadalom és a gazdaság életének felborítása nélkül tudja segíteni a járvány kontrollálását.

A kutatók számításai szerint csak ha a legszigorúbb társadalmi távolságtartást vezetjük be, és azt hosszú időn, öt hónapon keresztül fenntartjuk, akkor lehet a vírus reprodukciós számát levinni 1 alá, azaz akkor érhetjük el azt a vágyott helyzetet, hogy egy koronavírus-fertőzött beteg csak egyetlen kontaktnak adja át a vírust, többnek ne.

Ha azonban a zárlatokat feloldjuk, egy-két hónapon belül kezdődik minden elölről

– összegezte akkor a borúlátó képet Ferenci Tamás. Mivel ráadásul eddig Magyarország elkerülte a drámai esetszámokat, alacsonyan maradt az átfertőzöttség, és ezzel együtt nő a veszélye annak, hogy második, intenzív felfutású járványhullám érkezik később.

Persze Magyarországon eddig viszonylag kevés tesztet végeztek: a fertőzöttek tényleges számáról nagyon keveset tudni, de ha a kormány május 3-a után valóban enyhíteni készül a kijárási korlátozásokat a gazdaság helyreállítása érdekében, akkor a jelenlegi fertőzöttszámok és tendenciák alapján az valószínűsíthető, hogy a kormány a későbbi, második hullámtól tartva rendelte el tízezrével a kórházi ágyak tömeges felszabadítását, és valójában már arra készül.

(Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök (bal oldalt, elöl) a koronavírus-fertőzés elleni védekezésért felelős operatív törzs ülése után tartott sajtótájékoztatón Budapesten 2020. március 5-én. Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán / MTI)