szerző:
hvg.hu/MTI
Tetszett a cikk?

Főleg az élő és háttérzenéből származó jogdíjakból folyhat be kevesebb idén, akár 80 százalékos visszaesés is lehet a területen.

Koronavírus-járvány
Fellélegezhet kicsit a világ, a Covid-19 ugyan nem tűnt el, de nem keseríti meg a mindennapokat. Ám visszatér-e? És mi van a betegség utóhatásaival? Cikksorozatunkban megtalál mindent, ami a koronavírus-járványról tudnia kell.
Friss cikkek a témában

Tavaly először lépte át a 10 milliárd eurós határt a beszedett zenei jogdíjak összege, derül ki a közös jogkezelőket tömörítő nemzetközi szervezet, a CISAC éves, globális jelentéséből. 2020-ra azonban 20-35%-os visszaesést jelez előre a szervezet, ami 2 és 3,5 milliárd euró közötti kiesést jelenthet.

2019-ben a legtöbb jogdíj (a teljes bevétel 37,3 százaléka) továbbra is a televíziós és rádiós felhasználások után keletkezett, a 2020-as évre vonatkozó előrejelzések azonban azt mutatják, hogy a televíziós reklámbevételek az előző évihez képest 12 százalékkal esnek vissza, és ez a bevételekkel arányosan számított zenei jogdíjakra is hatni fog. A tévés iparágat különösen rosszul érintette a nagy sportesemények elmaradása, hiszen ezek szüneteiben magas díjakat tudnak kérni a hirdetésekért. A második legnagyobb terület az élő és háttérzene, ami az összes beszedett jogdíj 27,7 százalékát teszi ki. Ez az a terület, ahol a legnagyobb, akár 80 százalékos visszaesésre lehet számítani idén. Elmaradtak a koncertek, fesztiválok, és bezártak azok az éttermek, üzletek, ahol háttérzene szól (és a jogkezelők jellemzően elengedték vagy jelentősen csökkentették a jogdíjakat). Sok szervezőcég, bolt, étterem tönkre is mehet.

Tavaly a digitális bevételek nőttek leginkább, 27,5 százalékkal 2018-hoz képest, így ez a terület az összes jogdíj 20,5 százalékáért felelős. A digitális szolgáltatók a legkevésbé kitettek a járvány hatásának, egy előrejelzés szerint év végére 450 millió stream előfizetőre lehet számítani. Ezen jogdíjak emelkedése azonban nem képes ellensúlyozni más források visszaesését. A jelentés úgy fogalmaz:

az interneten "az alkotók munkáját még mindig nem becsülik meg eléggé".

A fő jogdíjforrások közül a CD- és videóeladások utáni jogdíjak a teljes összeg 6,4 százalékát teszik ki, és viszonylag stabil az értékük (1,1 százalékkal esett vissza egy év alatt); a magánmásolási díj úgy tette ki a globális jogdíjösszeg 3,7 százalékát, hogy csak 31 országban tudták ezt beszedni.

Az alkotókat érintő károk enyhítésére sok helyen előrébb hozták bizonyos jogdíjak kifizetését, és különféle támogatásokat, segélyeket is nyújtottak a leginkább érintetteknek. A jogkezelők lobbiztak azért, hogy az egyes kormányok külön mentőcsomagot állítsanak össze a kreatív szektor számára. Több jogkezelő kidolgozta, miként tudja az élőben streamelt koncerteket jogosítani, ugyanakkor a jelentés megjegyzi, hogy ezek az olykor nagy közönség ellenére az alkotók számára jellemzően kevés bevételt hoznak.