Leprások karanténjaként működött a Margit-sziget

Vágólapra másolva!

A karantén szó jelentését sokan csak most, az új koronavírus-járvány idején ismerték meg, pedig már évezredek óta jelen van a történelemben. Karanténszigetként működhetett egykor a budapesti Margit-sziget is a pusztító járványok idején. A félelmetes fertőző betegség, a lepra ellen több száz évvel ezelőtt egész Európában használtak hasonló „vesztegzárakat". Egy érdekes kutatás szerint a „Nyulak-szigete" elnevezés is talán csak egy véletlen latin nyelvű elírás következménye lehet, mert eredetileg inkább a „Leprások-szigetének" hívták.

Origo

Vágólapra másolva!

Margit-sziget Imre magyar király korai középkor II. András Árpád-házi király XII. Pius pápa premontrei rend domonkos rend Trogmayer Ottó Nyulak-szigete Árpád-házi Szent Margit IV. Béla

Többször helyezték a szigetre udvartartásukat a magyar királyok

A Margit-sziget, mint a Duna egyik leghíresebb szigetének története egészen a római uralomig nyúlik vissza. Területe egykor három szigetrészből állt: a fő szigetből, továbbá ennek a déli csúcsánál elhelyezkedő Festő-szigetből (ismert még Budai- vagy Kis-szigetként is), valamint az északi csúcsnál lévő Fürdő-szigetből.

A Margitsziget Budapest egyik legnépszerűbb városrésze Fotó: Pályi Zsófia [origo]

Az itteni ásatások feliratos köveket, pénzérméket hoztak a felszínre a második, illetve a negyedik századból

és a 19. században több kutató emiatt úgy vélte, hogy talán a sziget északnyugati és keleti partjánál, valamint a Fürdő-szigeten látott vastag falmaradványok római eredetűek. Ezt a feltételezést azonban még nem sikerült igazolni.

II. András színezett portréja a Thúróczi-krónika 1488-as brünni kiadásában Forrás: Wikimedia Commons

A sziget természeti szépségeit az 1196 és 1204 között uralkodó Imre magyar király is felfedezte.

Megtetszett neki a vadregényes táj, ezért úgy vélik, hogy többször helyezte át ide az udvartartását. Az 1012-es és 1267-es évben nagy árvizeket jegyeztek fel amelyek elárasztották a szigetet, de konkrétan csak egy 1225-ből fennmaradt oklevél említi meg először.

Az oklevél szerint az energikus külpolitikájáról valamint az Aranybulláról ismert II. András király az egész területet a premontrei Szent Mihály-prépostságnak adta, ami nem sokkal azelőtt települt be a szigetre.

Titkos francia kapcsolatokkal rendelkezik

A premontrei rend jelmondata, a „Contemplata vivere et aliis tradere" (Tekintsünk élni és másokat tanítani) azt jelenti, hogy a rend tagjai a liturgikus- és magánimából, valamint a Szentírás olvasásából nyert tapasztalatok szerint szeretnének élni, és másokat éltetni.

Szent Norbert (Maarten Pepyn festménye, 1637) Forrás: Wikimedia Commons/Maarten Pepyn - Web Gallery of Art:

„A premontrei rendet Norbert lovag alapította 1120-ban, aki V. Henrik udvaránál töltötte ifjúsága aranykorát, egy erős égi zivatar alkalmával a leütött villám alkalmával sujtatván eszméletre ébredt, s magasb életcélt tűzvén ki magának, széles birtokát szegények között osztá el, nélkülözés és contenplatinok közt azon határozatra jutott, hogy az anyaszentegyháznak új támaszokat gyűjtsön és neveljen" – írja Radványi Imre, a „Margit-sziget története" című könyvében.

Norbert 1080 körül született az Északnémet–Holland határ közelében Genep várurának fiaként. Előkelő származása révén Xanten város társaskáptalanjának tagja lett, amiből szép jövedelemre tett szert. V. Henrik később kinevezte az udvari kancellárjának

A 13. századi premontrei monostor bazilikája Zsámbékon Forrás: Elter Tamás

Életrajza szerint a pappá szentelése előtti napon minden vagyonát szétosztotta, majd a pápa engedélyével mezítlábas, darócruhás vándorprédikátor lett.

Ebben az életformában talált követőkre, majd letelepedett az észak-franciaországi Prémontrében. Itt egy olyan szerzetesrendet alapított, amely a szemlélődő szerzetesi életformát az aktív hitéleti tevékenységgel kötötte össze.

Az évezredek alatt számos nevet kapott a sziget

A Margit-sziget története szinte egyidős az ország történelmével. A különböző történelmi korszakokban többször megváltoztatták a nevét: viselte a Nyulak-szigete, Urak-szigete, Boldogasszony-szigete, Lánysziget, Kvszadaszi (törökül), Budai sziget, Palatinus-sziget neveket is.

A Margit-sziget csúcsa a Margit híd déli oldalán Forrás: MTI/Mohai Balázs

Feltételezések szerint a sziget egykori, nyulakról való elnevezése is a vadregényes tájra utalhat,

ami miatt a sziget a a Budán székelő magyar királyok vadászterületként szolgált.

A Margit-sziget részletes térképe 1928-ból, amely a sziget sétányainak szerkezetét és intézményeinek elhelyezkedését emeli ki Forrás: Wikimedia Commons

„Nyulak-szigete a nevét a vadaskerttől vette, mellyet itt az őskirályok a nyulak szaporítására állítottak" – jegyezte fel Beél Mátyás a „Notitia Hungariae Novae" munkájába.

A 13. században a szigetet várral, templomokkal, kolostorokkal és valószínűleg legalább egy faluval népesítették be.

Egykor a leprások szigeteként, karanténként működött

De vajon tényleg a szigetet benépesítő nyulakról kapta egykori nevét a terület? Ezt kérdőjelezte meg többek között Trogmayer Ottó nemzetközileg elismert régész és Széchenyi-díjas muzeológus, aki a Kárpát-medence igen gazdag régészeti leleteit, a magyar régészet nagy pillanatait és jelentős eseményeit elevenítette fel 2005-ben publikált könyvében.

A huszonhárom feltárás közül talán az egyik legérdekesebb kutatás a mai Margit-szigethez kötődik.

Trogmayer Ottó érdekes újdonságokkal szolgált a szigetről a Múltbalátó – régészetünk nagy pillanatai című könyvben Forrás: MTI/ROSTA TIBOR

A sziget, mely telenként a befagyott Duna jegén is megközelíthető volt, feltehetőleg a leprások karanténja lehetett több száz évvel ezelőtt

– írta Trogmayer Ottó a „Múltbalátó – régészetünk nagy pillanatai" című könyvében. – A félelmetes fertőző betegség elleni védekezés egyik fajtájaként Európa-szerte hasonló vesztegzárakat alkalmaztak.

A régész meg is indokolta tanulmányában állítását, a szigetraevonatkozó latin szavakból kiindulva.. Könyvében rámutat, hogy a „leprások szigete" latinul insula leprorum, ám a nyúl, mint állat neve a lepus, aminek a birtokos esete a leporum.

A szakember szerint a kora középkorban könnyen megeshetett, hogy egy másoló szerzetes elhagyott egyetlen betűt a sziget nevéből,

ami a latin insula leporum, azaz a nyulak szigete elnevezést eredményezte.

Szent Elzeár leprásokat gyógyít Forrás: Wikipedia

A kutató szerint a királyi udvar csak később rendezkedett be a szigeten, és ekkor már nyilvánvalóan nem volt érdeke tovább emlékezni a leprás betegekre. Ekkor terjedhetett el a Nyulak-szigete elnevezés.

Árpád-házi Szent Margitról kapta a mai nevét

IV. Béla király a tatárjárás alatt fogadalmat tett, hogy az ország megmenekülése esetén születendő leányát Istennek ajánlja fel. Margit 1242-ben született meg a dalmáciai Klissza várában, ahol a tatár hadak elől elmenekült királyi család menedékre lelt.

IV. Béla fogadalmat tett – miszerint, ha elkerülik a tatárok további pusztításait, születendő gyermekét az egyháznak ajánlja Forrás: Wikipédia

Magyarországra való visszatérte után a király a mindössze három éves leányát a veszprémi apácakolostorba adta.

A gyermek Margit 1252-ben, tíz éves korában költözött át tizenhét társával együtt a számára alapított és építtetett domonkos apácakolostorba a szigetre, amely azóta az ő nevét viseli. IV. Béla a feleségével együtt gyakran meglátogatta őt, és az egész szigetet a kolostornak adományozta, azt a területet kivéve, amit a premontreiek birtokoltak.

Molnár József: Árpádházi Szent Margit halála (1857) Forrás: Wikimedia Commons/Molnár József

Margitot egész életében kitartó elkötelezettség jellemezte.

Családja és hazája sorsa iránt érzett nagy felelősségtudattal, mélységes alázatban, önpusztító aszkézisben, Krisztus iránti misztikus elragadtatásban élt, és nem volt hajlandó elfogadni semmilyen megkülönböztetést a rendtársaitól. Margit halála után a kolostorból hamarosan kultikus kegyhely az ország hitéletének egyik központja lett, és róla nevezték el a szigetet, aki itt hunyt el 1270-ben, huszonnyolc éves korában. Az apácává lett magyar királylányt XII. Pius pápa avatta szentté, 1943. július 13-án.