A mélytengeri bányászattal a jelenleginél jóval több ritka fémhez jutnánk
2020. április 24. 19:02
Raw cobalt is seen after a first transformation in a plant in Lubumbashi on February 16, 2018, before being exported mainly to China to be refined.The Democratic republic of Congo is the leading cobalt producer providing 67% of the increasing global demand. AFP PHOTO/SAMIR TOUNSI - To Promulgate or not to promulgate? Congolese President Joseph Kabila is playing with the nerves of markets and lobbies by continuing the suspense around the reform of the mining code which plans to multiply by five a tax on cobalt. The Democratic republic of Congo is the leading cobalt producer providing 67% of the increasing global demand. (Photo by SAMIR TOUNSI / AFP)
Vágólapra másolva!
Jelentősen csökkenthető lenne a környezeti terhelés és mérsékelhetők lennének a tevékenység társadalmi hatásai akkor, ha a szárazföld helyett, az óceánok mélyéről termelnénk ki az akkumulátorok gyártásához szükséges fémeket - állítja egy frissen megjelent tanulmány.
A kanadai DeepGreen Metals nevű vállalat finanszírozta kutatás nem kevesebbet állít, mint azt, hogy a mélytengeri bányászat gyökeresen átalakíthatja, és át is kell hogy alakítsa az iparágat. Ennek a munka készítői szerint két fő oka van.
Az egyik, hogy az elektromos eszközökhöz szükséges akkumulátorok fémeit - például a kobaltot - jóval környezetkímélőbben lehet kinyerni a tengerből, mint a szárazföldön. Újonnan induló bányászati projekteknél
akár 70 százalékkal kevesebb szén-dioxid kibocsátással lehet számolni, ha a tevékenységet a tenger alatt végzik,
és 90 százalékot elérő mértékben csökkenhet a kén-oxidok valamint a különböző nitrogén-oxidok kibocsátása is. Utóbbiak egyébként a tengerhajózáshoz kapcsolódó fő légszennyező anyagok, hiszen a bányákban kitermelt nyersanyagok gyakran óriási tengeri távolságokat megtéve jutnak el felhasználási helyükre.
Az óceánok mélyének kitermelése jelentősen csökkentené a föld igénybe vételét és az erdők irtását is, amik a mostani hagyományos bányászati tevékenység velejárói.
A cég másik fontos szempontja, hogy a tengerek talajszerkezete közel végtelen mennyiségben rejti magában a mostani technológiák számára nélkülözhetetlen fémeket. Az USA Földtani Intézetének adatai alapján, ez nem megalapozatlan állítás: a Föld felszínének ugyanis több mint a fele mélytengeri vizekben van, és ezekben több kobalt, nikkel, réz, mangán és ritkaföldfémfélék rejlenek, mint az összes szárazföldi tartalék együttvéve.
Kobaltérc-darab egy hagyományos bányában Forrás: AFP/Samir Tounsi
A cég szerint pedig ezek a víz alatti lerakódások majdnem 100 százalékban hasznosíthatók, és nem tartalmaznak mérgező összetevőket. Ez pedig a felszínen nem mindig igaz. Például egyes kongói réz- és kobaltbányákban időnként radioaktív kőzetek is a felszínre kerülnek, ilyenkor sokszor ideiglenesen a munkát is le kell állítani a telephelyeken.
A DeepGreen már több éve végez elemzéseket a tengerfenéken folytatható tevékenységekkel kapcsolatban. Azt állítják, a mintegy 100 elkészült tanulmány és hatásvizsgálat révén
hamarosan radikális változásokat hozó, tudományos igényű, integrált mélytengeri programot mutatnak be kezdeményezéseik alátámasztására.
A cég azt ígéri, egyáltalán nem szándékoznak tenger alatti fúrásokat vagy robbantásokat végezni. Pusztán az óceánok felszíne alatt néhány száz méterre húzódó lerakódásokat emelnék ki, a környezetet nem terhelő megoldásokkal.
A vállalat vezérigazgatója szerint, a mélyben található "fémcsomók" jelenthetik a megoldást az elektromos eszközök gyártásában, ugyanakkor ezek nélkül véleményük szerint más, szárazföldi források kiaknázása nem fenntartható a jövőben.
A tengerbiológiával foglalkozó tudósokat egyelőre azonban nem győzték meg maradéktalanul ezek a koncepciók.
Többen tartanak attól, hogy ez a tevékenység a törékeny mélytengeri ökoszisztéma tönkretételéhez vezethet, ami kihatással lenne az óceáonok más térségeire, vízrétegeire is.
Egy angol nyelvű rövid videó a tengeri kitermelésről:
Az Európai Unióban két éve fogalmaztak meg ajánlást a tagországok számára a tengerek mélyének bányászati tiltására, mivel az illetékes szervek úgy ítélték meg, nem áll rendelkezésre elég hatástanulmány a várható környezeti vonatkozások felmérésére.
Röviddel ezután egy nemzetközi kutatócsoport közzétett egy feltételrendszert az ENSZ illetékes szervezete számára, amelynek az a célja, hogy elősegítse a biológiai sokféleség megőrzését a mélytengeri bányászattal szemben. Az International Seabed Authority azóta 29 engedélyt adott ki országok és vállalatok számára nemzetközi vizeken folytatható mélytengeri kutatásokra, idézi fel a Mining.com.
Iratkozzon fel hírlevelünkre 
