Kiderült, hogyan jött létre a Naprendszer legtávolabbi égitestje

Az izraeli tudósok német kollégáikkal együttműködve fejlesztettek ki egy modellt, amely magyarázatot ad az égitest különleges formájára és tulajdonságaira. Eredményeikről a Nature tudományos folyóiratban számoltak be.

A 36 kilométer hosszú Arrokothról először 2019-ben készített felvételt az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA New Horizons missziója, amikor az űrszonda elrepült az égitest mellett. Az első felvételek alapján úgy becsülték a kutatók, hogy két egymáshoz kapcsolódó gömbszerű test alkotja, így formája hóemberhez hasonlít. A későbbi felvételek szerint azonban a két alkotórész inkább "lapos palacsintákhoz vagy hamburgerekhez" hasonlít. A nagyobbik felét Ultimának, a kisebbet Thulénak keresztelték a kutatók, emiatt gyakran Ultima Thule néven is említik.

Az Arrokoth a Kuiper-övben van, ahol számos aszteroida található, melyek átmérője néhány métertől néhány száz kilométerig terjed. A Technion és a Tübingeni Egyetem kutatói által kifejlesztett modell szerint

A szakértők szerint a Kuiper-övben lévő két objektum egyszerű, nagy sebességű összeütközése eredményeként a két test széttört volna, mivel nagyrészt puha jégből állnak. Az Arrokoth alacsony sebessége és dőlésszöge ennek az alacsony sebességű ütközésnek a következménye.

Az eredményekből arra lehet következtetni, hogy a Kuiper-öv más objektumai és talán a Plutó törpebolygónak és Charon nevű holdjának rendszere is hasonlóképpen formálódhatott. Valószínűleg sok más, az Arrakoth-hoz hasonló objektum található a Naprendszer más területein is.

(MTI/Hszinhua)