A kontroll miatt vásároljuk fel az élesztőket, de teljesen felesleges

D  MJ20140819030
2020.04.26. 10:37

Nem, nincs se kézfertőtlenítő, sem liszt, sem élesztő

– mondta nekünk az egyik budapesti hipermarket eladója még február végén, amikor már elindult a járvány miatti pánikfelvásárlás Magyarországon is. Akkor még lehetett moziba járni, nyitva voltak a kávézók és az iskolák és mindenki a munkahelyén dolgozott, de az élesztőt már vitték, mint a cukrot. Sőt, jobban mint a cukrot.

Habár itthon az első koronavírusos esetet március 4-én jelentették be, már március előtt is jócskán fogyni kezdtek a boltokból a konzervek, a tészták, a tartóstejek, vásárolták az emberek az ásványvizeket, és ugyan február végén az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) is felhívta a figyelmet a nagy mennyiségű bevásárlás feleslegességére, a pánikfelvásárlás és az áruhiány időnként azóta is meglátszik a boltok polcain.

  • Miért viszik az élesztőt, mint a cukrot?
  • Mit mondanak az élesztőgyárak?
  • Beválhat a házi élesztő?

Március közepén az OKSZ már arról beszélt, hogy soha nem volt még akkora forgalom az élelmiszerboltokban, mint a járvány alatt. A tészta, kézfertőtlenítő vagy tartós konzervek felvásárlása önmagában nem követel túl sok magyarázatot. A liszt és élesztő kombináció és ezek rohamos fogyása azonban már annál érdekesebb, látszólag ugyanis az önellátásra berendezkedve az is felcsapott péknek, aki korábban életében nem sütött.

De miért viszik az élesztőt?

Kőváry Zoltán, az ELTE pszichológusa szerint a kérdés összetett. A pánikszerű felvásárlásnak és az élesztő szerepének több eleme van:

  • Tudat alatt így akarjuk visszanyerni a kontrollt, amit a pandémia elvesz tőlünk.
  • Van egy félelem attól is, hogy mi van, ha nem lesznek boltok, illetve nem lesz munkaerő, aki az alapvető szükségleteket (itt most az étkezésre gondolunk) kielégíti.
  • És van a dolognak egy mágikus, gyerekkorból vagy vallásból eredő része is, tudat alatti kapcsolat az élesztő-kenyér-élet között.

A karantén és a vírus elveszi tőlünk az eddig megszokott mindennapokat, érthető hát, hogy az irányítást vissza akarjuk szerezni. A tartós élelmiszerek felhalmozása alapvető pánikreakció, az élesztő, a liszt, az önfenntartás vagy az önfenntartás látszatának megteremtése pedig már a második szint, ahol megjelenik a félelem, hogy az eddig könnyen elérhető termékek hirtelen eltűnnek. Ez történt a WC-papír esetén is. De miért válasz a túlvásárlás, hogyan adja vissza az élet szimbolikájához kapcsolt kenyér összetevőinek megszerzése a biztonságot?

Az utóbbi évtizedben az ember minden gondját a fogyasztással akarja megoldani. Azt gondoljuk, hogy a boldogságot és a biztonságot azzal lehet leginkább biztosítani, ha materiális dolgokat teszünk magunkévá, amiket fel tudunk halmozni és birtokolni. Amikor beindul egy ilyen folyamat, ami az emberek alapvető biztonságérzetét megingatja, akkor a kórosnak is tekinthető szélsőséges reakciók is súlyosabbak lesznek, mint egyébként. Hiszen egyébként is az alapvető szükségleteinket a fogyasztással akarjuk megoldani

– magyarázza Kőváry.

Az élesztő elfogyása öngerjesztő folyamat, hiszen biztos ami biztos alapon amint arról hallunk, hogy nincs élesztő, inkább mi is beszerezzük, nehogy hoppon maradjunk. A racionális érveknek ilyenkor nincs hatása, a járványtól való félelem és a szorongás miatt

a vágy és a tudattalan jobban befolyásolja a cselekedeteinket, mint bármilyen logikus gondolat.

De mit mondanak a gyárak?

Nemcsak Magyarországon, globálisan is a sütéshez használt hozzávalók felvásárlását váltotta ki a járvánnyal járó karantén. A Bloomberg cikke alapján a sütőélesztő eladása az USA-ban 457%-kal nőtt meg az előző évhez képest, míg a liszt iránti kereslet 155%-kal nőtt. Ahogy azonban itt is kiemelik: nem arról van szó, hogy emiatt bármiből hiány lenne, hanem arról, hogy ilyen gyorsan egyszerűen lehetetlen újratölteni a készleteket.

Itthon a Budafoki Élesztőgyár is reagált Facebook-oldalán a sok, élesztővel kapcsolatos megkeresésre. Ők azt írták, hogy

  • nem, nem zártak be;
  • nem, nem tudnak több műszakban dolgozni, mert így is heti hét nap, 24 órában megy a gyártás, a boltokból viszont percek vagy órák alatt eltűnik az a mennyiség, ami eddig 1-2 hétre elég volt;
  • de igen, lesz élesztő a boltok polcain.

Az azonban, hogy mikor, a pánikfelvásárlástól függ szerintük. Mint írják, az élesztő hiányának problémája összetett.

Először is, számos importtermék, legyen az friss vagy szárított élesztő, eltűnt a hazai boltok polcairól, hiszen a pánikvásárlásnak köszönhetően egész Európában élesztőhiány van. (...) Mikor lesz? Akkor, amikor a kedves új és régi fogyasztónk elhiszi, hogy mi továbbra is gyártunk, és holnap, holnapután és még azután is szállítunk élesztőt!

Mit, ha nincs élesztő?

A karantén ideje alatt felpezsgett a kenyeres Facebook-csoportok élete, boldog és boldogtalan kenyeret süt otthon. Ez egyrészt persze az idő elütésére és az új dolgok kipróbálására (és így stresszlevezetésre) is hasznos, másrészt viszont Kőváry szerint egy “ha nem lesz semmi, majd megoldom magamnak”-elv is van mögötte. A felvásárlás miatt hiánycikké váló élesztő pótlására már az interneten is találni megoldást: egyre több csoportban bukkan fel például az ún. koszovói recept, ha beírjuk a keresőbe, hogy “élesztő házilag”, akkor is mindenhol ezzel találkozunk, ráadásul szinte mindegyik cikk idén március végén született. Ez mindössze három komponensből áll:

Egy evőkanál liszt, egy kiskanál cukor, egy deci sör, majd ezek érlelése egy éjszakán át

Az eredetinek mondott koszovói recept maga szűretlen sört ajánl, viszont felbukkannak olyan változatok is, ahol bármilyen sör, vagy ahol bármilyen liszt használható. Korábban mi is kipróbáltuk a receptet, akkor nagy tanulság volt, hogy egyrészt ezt inkább nem érdemes otthon csinálni, másrészt pedig, hogy sima dobozos sörrel nem működik. A biztonság kedvéért most 6 különböző élesztőt készítettünk, három recept alapján:

  1. az 1-es bármilyen sört engedett, de egy estét és még 10 órát kellett állnia keverés nélkül;
  2. a 2-es szűretlen sört követelt, de bármilyen lisztet engedett, és csak egy estét kért a produktumért cserébe, keverés nélkül;
  3. a 3-as keverést kért, de a lisztet és a sört teljesen ránk bízta.

Született így élesztő BL-80-ból és BL-55-ből, IPA-ból, sima sörből, szűretlen sörből, meggysörből és a bolt legolcsóbb söréből is. Az általános tapasztalatok pedig, hogy talán a szűretlen sörből, 3-as recept alapján készült sörből összerakott tészta áll legközelebb a valósághoz, kemény és tésztaszerű lesz, de mindegyik élesztő ellenáll a felfuttatásnak, a tészták pedig mellőzik a dagadást: összességében tehát a koszovói recept nem működik. A dolog egyetlen pozitív tapasztalata, hogy bármennyire nem hinné az ember, de a meggysörből készült élesztő nagyon finom sajtos pogácsát eredményez (mármint finomlisztből, a kenyérlisztes változatú élesztő a világ leghülyébb ötlete).

Mi az, ami beválhat? (a kovász)

Ha már otthoni sütésre adjuk a fejünket, de nincs élesztőnk, akkor a házi sörös-lisztes keverékkel kísérletezés helyett érdemes inkább a kovászos pékárúval próbálkozni. Az élesztővel szemben ez „mindössze” liszt és víz háziasítása és gondos nevelgetése egy életen át. A kovászos kenyérsütők Karanténkenyér-sütő Bajnokságáról itt írtunk, innen akár a díjnyertes kenyér receptjét is kipróbálhatja. Ha pedig az alapoktól szeretné kezdeni, itt például lépésről-lépésre végigkövetheti az anyakovász létrehozásának követelményeit.

Borítókép: Élesztőt morzsol egy pékmester a kenyér dagasztása előtt. Fotó: MTI / Mészáros János