Érettségi, bármi áron – Az iskolák minden beavatkozás ellenére működnek
Május 4.-ig van ideje az iskoláknak, a pedagógusoknak és a diákoknak is, hogy felkészüljenek az idei érettségire. A kormány hajthatatlannak bizonyult. Ha egyszer a hagyományok szerint május elején el kell kezdeni az írásbeli vizsgákat, akkor nem enged belőle még abban az esetben sem, ha az egészet két hét alatt le lehet bonyolítani, szóbeli pedig utána amúgy sem lesz. A jelszó – a jelek szerint – az, hogy fő a rend, még akkor is, ha most semmi sincs rendben. Nem véletlen tehát, hogy a lapunk által megkérdezett szakemberek, érintettek és illetékesek mind a bizonytalanságot, valamint azt emelték ki, hogy a koronavírus okozta veszélyhelyzetben jobban is átgondolhatták volna a döntést.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter, majd utána a szinte minden lényeges ügyben illetékes humánminisztérium persze igyekezett mindenkit megnyugtatni. Rejtő Jenő alapművéből – Vesztegzár a Grand Hotelben – tudhatjuk, hogy ilyenkor kitör a pánik. Így is lett. Pedig Gulyás Gergely éppen azzal érvelt, hogy a káoszt akarják elkerülni. Vagyis arra törekedtek, hogy a felsőoktatásban továbbtanulni szándékozóknak legyen megfelelő vizsgaeredményük. A káosz – így a miniszter – megengedhetetlen lenne.
Ezzel aztán fel is adta a leckét az iskoláknak. Egy budapesti gimnázium igazgatója lapunknak arról beszélt, hogy lényegében csupán a felsőoktatás érdekeit vették figyelembe. Emiatt pedig most egy nem kellően átgondolt szabályrendszer alapján kell lebonyolítaniuk egy fél érettségit.
A tankerületek tiltása ellenére nyilatkozó, ezért neve elhallgatását kérő forrásunk szerint egyelőre kérdéses, hogy a diákok tízfős csoportokba rendezése után lesz-e elegendő tanár és tanterem a vizsgák lebonyolítására. Problémának tartotta azt is: mi lesz a 60 évnél idősebb, illetve az igazoltan valamilyen betegséggel küzdő pedagógusokkal, kötelezni kell-e őket a helyszíni felügyeletre, avagy fel lehet őket menteni a munkavégzés alól? Nahalka István oktatáskutató szerint sok tanár fél a fertőzéstől, ők már kijelentették, hogy semmiképpen sem mennek be az iskolába. A diákok oldaláról viszont felmerült, hogy bár szabadon választhatóan, de a biztonság érdekében maszkban és kesztyűben írják meg a dolgozatokat, így a vizsga okozta amúgy is stresszes helyzethez egy újabb szokatlan jelenség járul. Nem tudni, vajon ez nem hat-e majd negatívan az érettségizőkre – jelentette ki a szakember.
Pillanatnyilag az sem világos, mi lesz a megírt dolgozatokkal. Kell-e őket helyben fertőtleníteni? Aztán a javító tanárok hazavihetik-e őket, vagy az iskolában kell átnézniük?
Minderre a jelenlegi veszélyhelyzetben nem lenne felesleges ismerni a válaszokat. A minisztérium azonban egyelőre csak annyit közölt, hogy a tudnivalókról tájékoztatni fogják az iskolákat és a diákokat.
Aggódnak az érdekképviseletek is. A Pedagógusok Demokratikus Szövetségének (PDSZ) elnöke szerint egyáltalán nem is lett volna szabad kitűzni az érettségit, amíg a jelenlegi korlátozó intézkedések érvényesek. De ha már így történt, Szűcs Tamás legalább azt megfontolandónak tartotta volna, hogy a kormány dolgozzon ki több alternatívát, amelyeket az érintettek egyenként véleményezhettek volna. A Pedagógusok Szakszervezete főleg amiatt aggódik, hogy nincs megoldva a mintegy 83 ezer érettségiző diák közlekedése, még akkor sem, ha – elkerülendő a reggeli csúcsot – a vizsgák 9 órakor kezdődnek. Arra is felhívták a figyelmet, hogy rövidesen tisztázni kell, mi történik azokkal, akiknek a családjában koronavírus-fertőzött van, és a karantén még a vizsgák idején is tart. Hasonlóan fontos kérdés, hogy a krónikus betegségük miatt különösen veszélyeztetett diákoknak lesz-e lehetőségük arra, hogy egyéni elbírálással más napon írják meg az érettségit, nehogy a felsőoktatási felvételijük veszélybe kerüljön.
A gondok mellett szinte eltörpülnek a mostani döntés pozitívumai, mert – bármily különös – ilyeneket is találtak benne nyilatkozóink. Az egyik az, hogy ha már választani kellett a rossz megoldások között, akkor legalább az írásbeli mellett döntöttek. Ez ugyanis biztosan hitelesebb képet nyújt a vizsgázók felkészültségéről, mint a szóbeli. Van egy központi feladatsor, jobban összehasonlíthatók az eredmények, s egy ilyen különleges évben ez sokat számít – fogalmazott Nahalka István. Szűcs Tamás szerint pedig az írásbelit meg lehet úgy szervezni, hogy elkerüljék a fertőzésveszélyt, míg a szóbeli érettséginél ez körülményesebb lenne.
Érdekes módon pillanatnyilag a tanárok és a diákok a legkevésbé izgatottak a kormány döntése miatt. Egy tanár arról beszélt lapunknak, hogy az iskola és az oktatás a legnehezebb helyzetben is működik, mert a szülő–gyerek, diák–tanár háromszög üzemelteti. Az érettségi ebből a szempontból csak egy technikai részletkérdés, szép hagyomány, mint nyelvünkben az „ly”. Amúgy a leginkább érintetteket nem érhette egészen váratlanul még a kormány meglehetősen későn közölt határozata sem, mert nem csak az utóbbi hetekben, lényegében szeptember óta készültek az érettségire. Egy megkérdezett érettségiző diák tette hozzá: aki akart, a veszélyhelyzetben is megtalálta a módját tudása tökéletesítésének. Sokaknak még könnyebbé is vált a tanulás, hiszen nem kell eljárniuk otthonról, ha akarják, beoszthatják az idejüket, a tanároktól pedig a digitális oktatás keretében – vagy akár telefonon – sok segítséget kaphatnak.
Feltehetően megnyugodtak – mást úgysem tehettek – a budapesti Lauder Gimnázium végzős diákjai is, akik nyílt levélben fordultak az operatív törzshöz és a kormányhoz. Pontokba szedték az érettségi szervezése körüli gondokat, és javaslatokat is tettek.
Egy kérdésre válaszolva még Gulyás Gergely is reagált erre, de csak annyit mondott, hogy az illetékes helyettes államtitkár, Maruzsa Zoltán, nagyon sok javaslatot meghallgatott. Egyúttal reményét fejezte ki, hogy a végül megszületett döntés „a jelenlegi helyzetben a legméltányosabb és a legkorrektebb is”.
Arra persze érthetően nem tért ki, hogy például a vidéki, netán kevésbé jól ellátott iskolákban további problémák is felmerülhetnek. A koronavírus okozta járvány idején egészen élesen váltak láthatóvá azok a gondok, amelyek az utóbbi tíz évben, a jelenlegi kormány tevékenysége nyomán az egészségügyben és az oktatásban mindig is jelen voltak, bár igyekeztek őket az asztal alá söpörni. Az ellenzéki pártok az érettségiről hozott döntés után hosszú közleményben sorolták fel az Orbán-kormány oktatáspolitikájának hiányosságait, inkompetens és embertelennek minősített cselekedeteit. Abban mindenképpen igazuk van, hogy az iskolának emberközpontú intézményként kellene működnie. Persze nem is csak a válság idején, hanem mindig, és ezt ebben az időszakban – most már nevezhetjük korszaknak is – gyakran hánytorgathatták fel a sok minden egyébre kínosan figyelő hatalomnak. Lenne tehát tennivaló éppen elég.
A lapunknak nyilatkozó tanár azt mondta, egy valami biztos: a járvány elmúltával már semmi, így a tanítás sem lesz olyan, mint korábban volt. A jó hír az, hogy az idei írásbeli érettségi pont olyan értékű, mint az előző években szerzett hasonló bizonyítványoké.
A többiről meg úgyis sokat kell mostantól beszélni.
