Április 27-én, kedden tartja áprilisi kamatmeghatározó ülését a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. Az előző, márciusi ülésén a jegybank monetáris tanácsa a várakozásoknak megfelelően az alapkamatot 0,9 százalékon, a betéti kamatszintet mínusz 0,05 százalékon hagyta. A bankrendszer likviditásának erősítése érdekében a jegybank felmentést adott a bankoknak a kötelező tartalék teljesítése alól, és hosszú lejáratú, fix kamatozású, fedezett hiteleszközt vezetett be korlátlan keretösszeggel. Az április 7-i nem kamatdöntő ülésén a tanács 95 bázisponttal 1,85 százalékra emelte az O/N fedezett hitel és az egyhetes fedezett hitel kamatát, miközben módosított néhány, a jegybanki kamat alkalmazását érintő szabályt. Az egyhetes betéti eszköz kamata 0,9 százalékon maradt, az eszköz kamatát ezentúl minden héten az aktuális tender meghirdetésekor határozza meg a jegybank. A monetáris tanács döntött arról, hogy az eszköz kamata a kamatfolyosón belül eltérhessen az alapkamattól, akár felfelé, akár lefelé.

Egy hét alatt 180 fokos fordulatot tett a jegybank, de mit szól majd ehhez a forint?

A Magyar Nemzeti Bank gyors kamatemeléssel próbálja megállítani a forint árfolyamának zuhanását, de nem mond le arról, hogy a válság kezelésére pénzbőséget teremtsen. Krízis idején nem vészesen nagy baj, ha a gazdasági prognózisok szavatossági ideje csupán egy hét. Az már nagyobb, ha az ország jegybankja ennyi idő alatt kénytelen felülbírálni korábbi döntését, és 180 fokos fordulatot vesz.

Újabb beavatkozás nem várható

A CIB Bank elemzői felidézték, hogy az intézkedések egyik célja a piaci likviditás biztosítása, a gazdaság ellátása olcsó forrásokkal, a hitelezés támogatása. Ezek a lépések elsősorban a hozamgörbe hosszabb végét célozták. A rövid oldalon viszont az MNB a forint árfolyamának stabilizálása érdelében szigorításra kényszerült: bár az alapkamat nem változott, bevezetett egy új egyhetes betéti eszközt, jelenleg 0,9 százalékos kamattal, és kiszélesítette a kamatfolyosót (amelynek alja így -0,05 százalék, teteje pedig 1,85 százalék). Ebben a keretrendszerben így az egyhetes betéti eszköz kamatának változtatásával közel 200 bázispontos sávban tudja alakítani a piaci kamatokat. A szigorító lépéseket követően a Buborok minden lejáraton 1 százalék fölé kerültek, ami egyelőre elégségesnek tűnik a forint árfolyamának stabilizálásához. Az euró forintárfolyama a 370 közeli csúcsok után a 350-360 sávban mozog, csökkenő volatilitás mellett - írták.

Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. senior elemzője úgy látja, hogy az MNB rövid távon mindenképp a gazdaság megsegítését tekinti a legfontosabbnak. Jelenleg mind a fiskális, mind a monetáris intézkedések a járványveszély következményeire összpontosítanak - írta. A járvány makrogazdasági hatásait továbbra is rengeteg bizonytalanság övezi az elemzők szerint. Egyelőre sem a piaci, sem a makrogazdasági változások nem tesznek szükségessé azonnali újabb lépéseket, a jegybank így kivárhat, és a későbbiekben az új fejlemények tükrében dönthet új intézkedésekről.

Elkezdenek érkezni a járvány gazdasági statisztikái

Kedden közli a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a foglalkoztatottság-munkanélküliség január és március közötti negyedéves adatait. A 2019. decembere és 2020. február vége közötti háromhónapos időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma az egy évvel korábbinál 0,2 százalékkal kevesebb, 4 millió 490 ezer volt, a 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 70,0 százalékos volt. Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 7,1 ezerrel, a külföldi telephelyen dolgozóké 5,4 ezerrel nőtt, a magukat közfoglalkoztatottaknak vallók száma pedig 20 ezerrel csökkent.

Százezres munkanélküliséggel számol a kormány, „az a kérdés, hány százezres lesz"

A Kormányinfón Gulyás Gergely miniszter azt mondta, a kereskedelmi bezárások után a kormány úgy számol, heti szinten ez 140-160 milliárd forintos kiesést jelent. „És akkor még az autógyárak bezárását nem számolom." A koronavírusos megbetegedettek száma pedig 10-15-ször nagyobb lehet, ugyanis a kormány is úgy számol, hogy „nagy a látencia."

A 2019. decembere és 2020. február vége közötti háromhónapos időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 164 ezer, a munkanélküliségi ráta 3,5 százalék volt, a munkanélküliek száma alig változott: az egy évvel korábbihoz képest 4 ezerrel csökkent, az egy hónappal korábbiakkal összevetve ugyanannyival emelkedett. A koronavírus-járvány következtében kialakult gazdasági folyamatok ezt az időszakot még nem érintették, így a hatásai egyelőre nem érezhetők a munkaerőpiaci adatokban.

Az elemzői vélemények nagyon nagy szórást mutatnak azt illetően, hogy milyen hatással lesz a járvány a magyar gazdaságra. Ennek egyik oka, hogy

egyelőre nincsenek adatok a járvány már meglévő hatásairól – a KSH adatközlései most már fokozatosan a járvány időszakát fogják érinteni,

így fokozatosan tisztul majd a kép.

Varga: Nagyobb lehet a gazdasági visszaesés annál, mint amivel korábban számoltak

A kiskereskedelem majd a felére zuhant a járvány miatt, de az is kérdéses, hogy mely termékek fognak eljutni az exportpiacokra. Nincs kizárva, hogy 4,5 százalékos lesz a visszaesés.

Még jórészt a járvány előtti időszak számai

Szerdán az ipari termelői árak márciusi statisztikáját közli a KSH. A belföldi értékesítési árak átlagosan 3,1 százalékkal nőttek az egy évvel korábbiakhoz viszonyítva, ezen belül a 63 százalékos súlyt képviselő feldolgozóipar árai 5,4 százalékkal emelkedtek. A forintban számított exportárak 4,2 százalékkal emelkedtek, a feldolgozóipari árak 5,3 százalékos emelkedése mellett, miközben egy év alatt a forint árfolyama az euróval szemben 6,1 százalékkal (19,41 forinttal), a dollárhoz képest 10,4 százalékkal (29 forinttal) gyengült.

Csütörtökön a keresetek februári alakulása mellett a februári külkereskedelmi forgalom második becslését publikálják. Januárban a nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset 375 ezer 200 forint volt, 9,2 százalékkal több az egy évvel korábbinál, a közfoglalkoztatottak nélkül számolva 8,8 százalékkal nőtt. A keresetek emelkedésének üteme tavaly április óta először volt egyszámjegyű. A vállalkozásoknál, a közfoglalkoztatottak nélkül számolt átlagkereset 8,8 százalékkal 385 ezer 300 forintra, a költségvetési szektorban 8,6 százalékkal 391 ezer 200 forintra emelkedett. Az április 8-án kiadott első becslés szerint februárban az export euróban számított értéke 3,9 százalékkal, az importé 0,1 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. A mérlegtöbblet 343 millió euróval, 1,118 milliárd euróra nőtt. Az év első két hónapjában az export 103,3 százalékkal, az import 101,3 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A 1,541 milliárd euró kéthavi exporttöbblet 382 millió euróval több, mint a múlt év azonos időszakában volt.