A lengyel és a magyar kormány álláspontja nem egyezik meg a lengyel és a magyar nép véleményével, amikor az uniós költségvetés és a helyreállítási alap megvétózásáról van szó – mondta közös sajtótájékoztatóján a budapesti és a varsói főpolgármester. Hozzátették, hogy mindketten elítélik ezt a politikát, amikor sorsfordító időkben a lehetőséget veszik el az emberektől. “Végtelenül szomorúak vagyunk, hogy az összefogás idején a magyar és a lengyel kormány a háborút választotta. Nemcsak a járvánnyal, nemcsak a válsággal harcolnak, de háborúban állnak azokkal a lehetséges szövetségeseikkel is, akik a legtöbbet tették azért, hogy a nemzeteink le tudják győzni a járványt.

A magyar és a lengyel kormány sajnos háborúban áll az önkormányzataival, pedig a helyben választott és a helyi polgárokhoz legközelebb lévő kormányzati szereplők nélkül nem lehet kezelni sem a járványt, sem a válságot”

– mondta Karácsony Gergely. Egyúttal jelezte azt is, hogy a két ország számos önkormányzata továbbra is kapaszkodik az európai intézményekbe. Éppen ezért 249 helyhatóság nevében levelet írtak az EU vezetőinek, amelyben azt kérik, hogy nyissanak meg közvetlen hozzáférést a helyreállítási alap forrásaihoz. Jelezték, hogy ami a magyar és a lengyel kormány számára elfogadhatatlan, az nekik természetes.

Valamennyien tiszteljük a jogállamiságot. Hiszen ez tartalmazza azokat az értékeket, amelyek az európai közösséget együtt tartják. Ha nincsenek közösen elfogadott értékek, alapelvek, akkor a közösség egyre gyengébb lesz"

– mondta Rafal Trzaskowski, Varsó főpolgármestere. Kijelentette azt is, hogy a települések nem lehetnek áldozatai a kormányok felelőtlen viselkedésének, ezért olyan uniós mechanizmus elfogadását és bevezetését kérik, amely áthidalja ezt a nehézséget. Trzaskowski elképesztőnek nevezte, hogy míg más országok eurómilliárdokat költhetnek saját gazdaságuk megsegítésére, addig a magyarok és a lengyelek elesnek ettől a lehetőségtől.

Brüsszeli ultimátum a V2-eknek

Egy magas rangú diplomata azt közölte Brüsszelben, egyértelmű felhívást intéztek a magyar és a lengyel kormányhoz, hogy legkésőbb kedden tisztázzák álláspontjukat a költségvetés és a helyreállítási alap blokkolásával kapcsolatban. Amennyiben nem változik Budapest és Varsó hozzáállása, a járvány utáni gazdasági talpra állást szolgáló 750 milliárd eurós alapot, más együttműködési formában hozza létre a 25 tagállam. Ez természetesen azt jelenti, hogy ez a két ország kimarad ebből a lehetőségből. Sőt, ebben az esetben az is könnyen elképzelhető, hogy a csütörtök-pénteki uniós csúcstalálkozón szóba sem kerül a kérdés, tekintettel arra, hogy az nem tartozik mind a 27 tagállamra.

Indul a vészforgatókönyv

A 2021-re vonatkozó költségvetés ügyében még pénteken egyetértésre jutottak a tagállamok a jövő évi számokat illetően. Természetesen ezt is bonyolítja a magyar-lengyel vétó. A megállapodás ugyanis csak akkor léphet érvénybe, ha elhárul a vétófenyegetés. A jövő évi büdzsé elindításának előfeltétele, hogy legyen a hétéves keretköltségvetésről is megállapodás, ami most még hiányzik. Az uniós alapszerződések értelmében a költségvetési egyeztetési időszak minden évben december 7-én zárul le. Mivel most hiányzik a tagállamok együttes akarata, ezért ettől kezdve az Európai Bizottságnak egy másfajta költségvetést is elő kell készíteni a következő évre. Ez az idei büdzsét veszi alapul és annak 1/12-ed részét biztosítja hónapról hónapra. Ugyanakkor ebből olyan lényeges kiadások hiányoznak, mint például a kohéziós források. A költségvetési alkura továbbra is lehetőség van, egészen december 31-éig.