Váratlan felfedezés: az egyik vöröshús fajta is késlelteti az időskori elbutulást

A Journal of Alzheimer's Disease szakfolyóiratban megjelent tanulmányukban Auriel Willette és munkatársai az Iowai Állami Egyetemről 1787 (46-77 év közötti) brit lakos táplálkozási szokásait és gondolkodási képességét vizsgálták egy évtizeden át.

Az adatokat a UK Biobankból gyűjtötték. Ez egy nagyléptékű biológiai-orvosi adatbázis, amely félmillió résztvevő részletes genetikai és egészségi információit tartalmazza.

A tanulmány résztvevőit felkérték, hogy részletezzék az étrendjüket, különös tekintettel olyan élelmiszerekre, mint a gyümölcsök, zöldségfélék, halak, húsok, sajtok, pékáruk, gabonafélék, tea, kávé és a különféle alkoholos italok.

Ezenkívül a kutatók 2006 és 2016 között háromszor kitöltettek a csoport minden tagjával egy úgynevezett fluid intelligenciatesztet, amely azt mutatja meg hogyan értjük meg és hasznosítjuk az új információkat, vagyis az újszerű feladathelyzetekben nyújtott teljesítményt méri.

A kutatócsoport azt találta, hogy a résztvevők által fogyasztott különféle élelmiszerek közül a sajtfélék álltak a legszorosabb kapcsolatban azzal, hogy mennyire következett be mentális hanyatlás az idő múlásával. A sajtok még az idősebbeknél is jelentősen gátolták az elbutulás kialakulását.

Az is kiderült, hogy mérsékelt napi alkoholfogyasztás – különösen a vörös boré – és a heti egyszeri birkahúsfogyasztás (más vörös húsé nem!) szintén jó hatással volt a szellemi frissesség hosszú távú megőrzésére.

Ezzel szemben a demenciát előmozdító élelmek közül a legveszélyesebbnek a nagy sótartalmú élelmiszerek bevitele bizonyult. Ezért a kutatók fel is hívták a figyelmet, hogy az Alzheimer-kór által fokozottan fenyegetett egyének nagyon figyeljenek a mérsékelt sóbevitelre, hogy minél később alakuljon ki náluk az elbutulás.

A kutatók is elismerik azonban a tanulmány korlátait. Igazából randomizált klinikai vizsgálatokra lenne szükség annak pontos megállapításához, hogy milyen egyszerű étrendi változtatásokra lenne szükség ahhoz, hogy jelentős mértékben segítsük az agyunk hosszú távú működését, mondta a cikk vezető szerzője, Brandon Klinedinst idegtudós.