„Nem veszel többet? 21-től nem árulhatjuk!” – fogadták a dohányboltosok a betérő e-cigarettásokat az elmúlt napokban. És hogy mit nem árulnak? Gyakorlatilag a nikotinos e-cigarettákat, utántöltő folyadékokat és patronokat – a jogszabályi környezet ennél jóval kacifántosabb, de a végeredmény ez. A tiltás meglepetésként érte a dohányboltosokat: „Mi is pár napja tudunk róla. Van itt néhány millió forintnyi készlet, nem tudom, mi lesz vele” – mesélte egyikük május 19-én. Akad olyan dohányboltos, aki szerint zajlottak egyeztetések a kormánnyal, de nem jártak sikerrel. Másikuk szerint az egyeztetések még mindig zajlanak – a meglévő készletet leakciózták, igyekezték gyorsan kipörgetni, és remélik, hogy pár hét múlva újra árulhatnak ilyen termékeket.

AFP / Voisin

A nikotinmentes utántöltők kimaradtak

Pedig a nikotinos termékek betiltása senkit nem lett volna szabad, hogy váratlanul érjen, erről ugyanis a kormány (még az előző) már 2016 nyarán döntött, az erről szóló rendeletmódosítás augusztusban látott napvilágot – a vonatkozó részek 2020. május 21-i életbe lépésével. Ez az a dátum, amikortól uniós előírás szerint nem lehet „jellegzetes ízű” (ez alatt elsősorban mentolosat kell érteni) cigarettákat forgalmazni. A szabály Magyarországon is érvényes, szóval május 21-től mentolos cigarettát sem lehet kapni.

Ami az e-cigarettákat illeti, a 2016-os rendeletmódosítás értelmében 2020. május 21-től a forgalmazott

• elektronikus cigaretta és utántöltő flakon nem tartalmazhat ízesítő anyagot,
• a dohányzást imitáló elektronikus eszközben használt folyadék nem tartalmazhat ízesítő anyagot.

Az elektronikus cigaretta a jogszabályi meghatározás szerint nikotin tartalmú gőzt bocsát ki, az utántöltő flakonja pedig nikotinos folyadékot tartalmaz (amelyet a készülék elpárologtat). A dohányzást imitáló elektronikus eszköz ezzel szemben nikotinmentes folyadékot gőzölögtet el. A szabályozás eléggé életszerűtlen, a forgalomban lévő (utántölthető vagy patronos) készülékek ugyanis ugyanolyan jól elgőzölögtetik a nikotinos és a nikotinmentes folyadékokat is – más szóval ugyanaz a készülék elektronikus cigarettának minősül, ha nikotinos folyadék van benne, de dohányzást imitáló eszköznek, ha nikotinmentes.

AFP / Tolga Akmen

Ami az e-cigik folyadékait illeti, az alapanyag (legyen akár nikotinos, akár nikotinmentes) íztelen, ezért az ízesített folyadékok betiltása gyakorlatilag az e-cigarettázás ellehetetlenítésével ér fel, hiszen ki akarna íztelen gőzt pöfékelni.

A fenti két pont közül az első egyértelműen tiltja az ízesített, nikotinos e-cigik és utántöltők forgalmazását. A második pontnál, a nikotinmentes e-cigik esetében azonban hiányzik az utántöltők nevesítése – praktikusan csak ezért lehet ízesített, nikotinmentes folyadékokat forgalmazni május 20-a után. A tiltás nem vonatkozik azonban a valódi dohánnyal működő, de azt csak hevítő, nem égető eszközök utántöltőire.

Ugyanúgy kell-e kezelni a dohány ízt, mint a málnát?

Az ízesítésbe a dohány íz is beletartozik, legalábbis a jogszabályok jelen állása szerint. Az ízesítések betiltása mögött mind a cigaretták, mind az e-cigaretták esetében az a ráció, hogy ezek különösen vonzóak a fiatalok számára. Az Egyesült Államok 2020 elején tiltotta be az ízesített e-cigarettákat (például: fodormenta), ott ugyanis beigazolódott a félelem, a fiatalok tömegével szoktak rá az e-cigarettára (leginkább a patronos, könnyen kezelhető Juulra). A helyzet olyan súlyos, hogy a hatóságok egészségügyi járványként kezelik. Kialakulásához azért az is kellett, hogy az USA-ban a Juul-patronok nikotintartalma jóval magasabb annál, mint ami Európában egyáltalán engedélyezett. A nikotin pedig serkentő anyag, vagyis fogyasztása kellemes, emellett függőséget okoz.

AFP / Eva Hambach

Az e-cigarettázás melletti érv szokott lenni, hogy segít a dohányosoknak a hagyományos cigarettáról leszokásban. És ugyan egyelőre nem áll rendelkezésre olyan sok évnyi adat az e-cigaretta egészségügyi hatásairól, mint a dohányzáséról, a rendelkezésre álló kutatások nagyon nagy része szerint egészségügyi kockázatai minimum elhanyagolhatók a dohányzáséihoz képest. (Pár hónapja több halálesetről érkezett hír az USA-ból, de utóbb kiderült, hogy azokat házilag pancsolt folyadék elszívása okozta.) Vagyis még a nem dohányosok jobb, ha az e-cigarettára sem szoknak rá, a dohányosok esetében szinte biztos, hogy jobb, ha átszoknak az e-cigire.

A dohány ízű folyadékokat vélhetően leginkább exdohányosok, dohányzásról leszokni próbálók választják, nem pedig nem dohányosok – ezért aligha megalapozott egyformán kezelni a gyümölcsös, mentolos ízeket a dohány ízzel. Az egyik inkább a nem dohányosokat célozza, míg a másik inkább a(z ex)dohányosokat. Utóbbiak számára különösen a nikotinos kivitel lehet vonzó, mivel a dohányzás következtében függnek az anyagtól, amit így hagyományos cigarettafüst belélegzése nélkül elégíthetnek ki.

Mónus Márton

A kormány sokkal szigorúbb, mint kellene

Az e-cigaretta-forgalmazás most életbe lépő korlátozásai egyébként a 2014-es uniós dohánytermék-irányelv hazai átültetésének eredménye, ahogy az elmúlt években bevezetett számtalan más minőségbiztosítási, korlátozási intézkedés.

Azt érdemes megjegyezni, hogy a magyar szabályozás jelen esetben (is) jóval túlmegy azon, amit az unió elvár. Az EU pár évvel ezelőtt még kis fejtágítót is kiadott arról, hogy esze ágában sincs betiltani az e-cigarettázást, márpedig a hazai jogi környezet egyre inkább ebbe az irányba mutat. A direktívában egyebek mellett szó sincs a nikotin tartalmú folyadékok forgalmazásának tiltásáról, mindössze annyi a szabály, hogy a milliliterenkénti nikotintartalom nem haladhatja meg a 20 milligrammot. (Várhatóan az USA is hasonló szabályozást fog életbe léptetni.) A direktíva ugyanakkor elég tág teret hagy a tagállamoknak az általános szabályok egyedi átültetésére. Az ízesítések kérdésében például szabad kezet hagy nekik – a magyar kormány egyértelműen a szélsőséges korlátozás útját választotta, amennyiben még a dohány ízt is betiltja.

Fazekas István

Az uniós direktíva születése idején az e-cigarettázás jóval kevésbé volt ismert és elterjedt, mint manapság. Sőt még 2016-ban, amikor a szóban forgó magyar rendeletmódosítás született is egészen más volt a helyzet, egyes ma használatos eszközök akkoriban még csak nem is léteztek. Ennyiben érthető, hogy a hazai szabályozás sok ponton életszerűtlennek tűnik.

Épp most korlátoztak mindent a dohányboltokra

A kormány évek óta az e-cigarettázás és a termékek értékesítésének fokozatos szigorításának útján jár. Az országgyűlés 2019 végén fogadott el legutóbb jelentős módosítócsomagot. Ekkor korlátozták a dohányboltokra minden olyan dolog kiskereskedelmét, amelynek köze van bármiféle, a dohányzásra akár csak hasonlító tevékenységhez. Vagyis praktikusan az elektronikus cigarettákat, azok alkatrészeit, patronjait, töltőfolyadékait, legyenek akár nikotinosak, akár nikotinmentesek (nikotinmentes folyadékokat, készülékeket és alkatrészeket nem csak dohányboltok, hanem szakboltok is árusítottak korábban). Illetve az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő füstmentes cigarettakészülékeket, amelyek elektromos fűtőszállal pörkölik a külön ezekhez gyártott dohányrudacskákat.

Maga alá gyűrte az e-cigi-kereskedelmet is a kormány. Jól van ez így?

Megszokhattuk már, hogy az Orbán-kormány nem szívbajos, ha államosítani kell ezt-azt. Tovább szigorodott a trafiktörvény is: immár csak a nemzeti dohányboltokban lehet olyan termékeket árusítani, amelyeknek közük van bármiféle, a dohányzásra akár csak hasonlító tevékenységhez. Vagyis praktikusan az elektronikus cigarettákat, azok alkatrészeit, kellékeit, patronjait, töltőfolyadékait - legyenek azok akár nikotinosak, akár nikotinmentesek.

Az Alkotmánybíróság amúgy nem sokkal korábban állapította meg, hogy az országgyűlés már az e-cigaretta-államosítás előző, 2016-os körével megsértette az alaptörvényt. Az alkotmányos vizsgálatot a Jobbik és az MSZP kezdeményezte, egy cég pedig alkotmányjogi panasszal élt. Az Ab arra jutott, hogy nem lehetett volna csak úgy a dohányboltokra korlátozni az e-cigi-kereskedelem nagy részét, ugyanis ezzel sérültek azoknak a vállalkozóknak a jogai, akik ilyesmivel foglalkoztak, őket kompenzáció illette volna meg. Az országgyűlés nyilvánvalóan akkor is nagyon sok vállalkozásnak tett keresztbe, amikor 2013-ban állami koncesszióhoz kötötte a teljes dohány-kiskereskedelmet, azonban az érintett vállalkozásoknak akkor legalább elvi lehetőségük volt koncesszióra pályázni. Az e-cigi-államosítás érintettjeinek már nem volt erre lehetőségük – érvel az Ab. A parlament június 30-ig kapott időt, hogy pótolja a mulasztását.