Tetszett a cikk?

A paksi atomerőműnek nagyon jó, a Mészáros Lőrinctől azóta állami tulajdonba került mátrai szénerőműnek rossz éve volt 2019-ben. Magyarország az orosz–ukrán gázvita miatt rengeteg földgázt importált és raktározott. A naperőművi termelés megduplázódott, de még így is csak kis szeletet képvisel.

Jelentős változások zajlottak le a magyar energiarendszerben 2019-ben – derül ki Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) 2019-es előzetes energiastatisztikai adataiból.

Paksnak jó, a Mátrának rossz éve volt

Az egyik leglátványosabb átalakulás a villamosenergia-termelésben történt. A bruttó villamosenergia-termelés mennyisége 6 százalékkal emelkedett az előző évhez képest. A nukleáris és fosszilis alapú energiatermelés nőtt, a biogáz alapú termelés csökkent, továbbá a napelemek által termelt villamos energia kiugró mértékben növekedett, közel 124 százalékkal haladta meg az előző évit.

Pixabay / Lawrav
A szélerőművek által termelt villamos energia változatlan beépített teljesítmény mellett, 20 százalékkal nőtt. A fosszilis alapú villamosenergia-termelésen belül a szén és széntermék (elsősorban lignit) alapú termelés csökkent 13,5 százalékkal, a földgáz alapú termelés nőtt 18,5 százalékkal.

Ahogy a grafikonon látható a nukleáris áramtermelés (vagyis mivel Magyarországon csak egy atomerőmű van, a paksi erőmű termelése) a megelőző évekhez képest jóval nagyobbra sikerült. Vagyis a paksi erőműnek nagyon jó éve volt. Egyébként nemcsak a termelt áram tekintetében, üzletileg is. Az egy évvel korábbinál 1,5 milliárd forinttal több, 16,8 milliárd forint volt 2019-ben az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. nyeresége, 2014 óta a legmagasabb. Az árbevétel nagyjából 7 százalékkal, 186 milliárd forintra nőtt, a cég beszámolója szerint a növekmény nagyjából felét az áremelés adta, a másik felét az eladások bővülése. Az atomerőmű teljes egészében anyacégének az MVM Magyar Villamos Műveknek adja el az áramot, amit termel. Amúgy a 2019-es profitot az MVM teljes egészében kivette a cégből.

Szintén látványos a szénalapú áramtermelés visszaszorulása. A szénalapú áramtermelés Magyarországon a mátrai erőművet takarja. Az erőmű öreg, elavult, több blokkja hamarosan elér élettartama végére.

Túry Gergely
Ennek megfelelően a termelését évek óta egyre több műszaki probléma nehezíti. Többségi tulajdonrészét 2019 végén vásárolta meg Mészáros Lőrinc érdekeltségéből az MVM, így a leszerelés már az államra marad. A tervek szerint részben gázüzeműre alakítják át, azonban a szénüzem újraindításának lehetőségét is meg akarják őrizni – az erőmű ugyanis a saját bányáiban termelt lignittel működik, így nem szorul importált üzemanyagra, mint a paksi atomerőmű vagy a gáztüzelésű erőművek.

Jönnek föl a naperőművek

A másik látványos fejlemény a naperőművi áramtermelés megduplázódása – még akkor is, ha az össztermelésben a szolártermelés részesedése ezzel együtt sem magas. A változás látványos, de nem meglepő, az elmúlt években sorra épültek a nagy naperőművek, és egyre elterjedtebbek a háztartási napkollektorok is. 2019-ben állt például szolgálatba az ország második legnagyobb naperőműve a Mátrában (Bükkábrányban). 2020 tavaszán már voltak olyan órák, amikor a megújuló áramtermelés részaránya megközelítette a 30 százalékot az össztermelésben.

Facebook

A napenergia részesedése a megújuló energiatermelés összességében sem volt meghatározó, azt a 2019-ben folytatódó csökkenéssel együtt a szilárd biomassza uralja. A biomasszás termelésnek csak egy része elektromos, több fűtőmű használ szilárd biomasszát – leginkább fát, ez a sorsuk például a januárban utcára dobott karácsonyfáknak.

A szélenergia jelentősége 2019-ben is elhanyagolható volt, ráadásul e téren nincs változás. Várhatóan nem is lesz, a kormány adminisztratív eszközökkel gyakorlatilag ellehetetlenítette az új szélerőművek telepítésének lehetőségét. A kormány – ahogy az energiastratégiájából világosan kiderül – a nukleáris és a napelemes termelés kombinációjában látja a magyar áramtermelési mix jövőjét. Ehhez persze az kell, hogy (időben, a régi blokkok leállítása előtt) megépüljön az új paksi atomerőmű, amire egyelőre egyáltalán nem lehet mérget venni.

A kormány az atom+nap forgatókönyvet akarja

Ráadásul korántsem biztos, hogy jó döntés a naperőművi és az atomerőművi termelést kombinálni egymással. A nukleáris erőművek termelését ugyanis csak lassan és költségesen lehet szabályozni, ezért nem alkalmasak az ingadozva termelő naperőművek kiegyenlítésére. Felsmann Balázs, a REKK kutató főmunkatársa, a Magyar Energiakereskedők Szövetségének elnöke a 2020 tavaszi termelési adatok előrevetítésével arra jutott, hogy ha Magyarország eléri a kormány által célul tűzött naperőműves kapacitást, akkor az új paksi erőmű gyakran túltermelésben lesz, és akár csak negatív áron tud majd megszabadulni a termelt áramtól.

Túry Gergely

A kormány energiastratégiája hat különböző erőművi forgatókönyvet tartalmaz – ezek közül csak egy olyan, amiben nem szerepel az új paksi erőmű, ebben földgáztüzelésű erőművek és megújuló források biztosítanák az áramellátást. A stratégia pontos számításokat tartalmaz arról, hogy mennyibe kerülne az egyes forgatókönyvek megvalósulása. Ehhez érdemes megjegyezni, hogy a paksi beruházás körülbelül 12 milliárd eurós (jelenlegi árfolyamon 4 ezer milliárd forintos) költségével valamiért nem számolnak – esetleg azért nem, mert a kormány a végsőkig elkötelezett(nek tűnik) az új erőmű megépítése mellett. Az erőmű építési költségét is figyelembe véve messze a földgáz+megújuló forgatókönyv költsége a legalacsonyabb.

Csurig töltötték a földgáztározókat

Az áramtermelésben 2019-ben nőtt a földgáz szerepe, de nem ez magyarázza (vagy legalábbis legkevésbé ez), hogy az országba példátlan mennyiségű importgáz érkezett. A magyarországi gáztározókat tavaly csurig töltötték, az energetikai hivatal előzetes adatai szerint a gázimport harmadával haladta meg a 2018-ast, az év végi gázkészlet pedig duplája volt az egy évvel korábbinak.

A tározók feltöltésére azért volt szükség, mert nem volt biztos, hogy Moszkva és Kijev meg tudnak állapodni az Ukrajnán keresztül vezető szállítások fenntartásáról, az országot elkerülő új vezetékek, az Északi Áramlat 2 és a Török Áramlat pedig még nem épültek meg. Az ukrán tranzitról végül az utolsó pillanatban sikerült megállapodni, addigra a Gazprom már a 2020-ra szerződött mennyiség jelentős részét leszállította a magyarországi tározókba. Szijjártó Péter külügyminiszter már októberben bejelentette, hogy a tározók tele vannak, a gázellátás nincs veszélyben.

A Gazprommal érvényben lévő megállapodás ugyanakkor 2020-ban kifut, így újra lesz szükség. A kormány alkupozícióját javítja, hogy a földgáz piaci ára már 2019-ben csökkent, a koronavírus-járvány pedig (ahogy a kőolajét is) még lejjebb nyomta. Ráadásul a kormány valóban igyekszik diverzifikálni a földgázforrásokat: a horvát cseppfolyósgáz-terminál az ország ellátására nem lesz elég, Magyarország mindenesetre a kapacitása jelentős részét lekötötte.

Évek óta először fordult elő, hogy a magyar háztartások nem többet, hanem valóban a piaci árnál kevesebbet fizettek az elfogyasztott gázért. A központi rezsitartalék tavaly nagyjából ötödével, 8 milliárd forinttal csökkent, így az év végén 29 milliárd forinton állt. Az összeget az állami földgáz-nagykereskedő MFGK Zrt. tartja nyilván a beszámolójában elhatárolásként. A rezsitartalék nem a felfokozott import és a gázspájzolás miatt csökkent, annak meghatározásakor ugyanis mindig csak akkora mennyiséget vesz figyelembe az MFGK, amennyit tovább is értékesítenek a lakossági fogyasztók felé. A földgázkereskedő arra utalt a HVG kérdéseire adott válaszában, hogy a magyarázatot a lakossági földgázellátáshoz kapcsolódó egyéb költségek (például: szállítás, tárolás, elosztás díja) között kell keresni, ezek ugyanis változnak, miközben a háztartások fix árat fizetnek.