szerző:
W. J.
Tetszett a cikk?

Este nyolckor nyilvánosságra hozták a 2020-as felvételi ponthatárait. A legnépszerűbb szak idén is a gazdálkodási és menedzsment volt, amelyre a Corvinuson 427 pont kellett. Idén tarolt az ELTE, jogászképzésre 472 ponttal lehetett bejutni hozzájuk. Idén rekord kevés diák felvételizett, a rektorok és a diákszervezet szerint is az emelt szintű érettségi követelmény és az utolsó utáni pillanatban eltörölt kötelező nyelvvizsga is okolható mindezért.

91 460 diák sorsa dőlt el csütörtök este, este 8-kor kihirdették a felsőoktatási ponthatárokat. 280 pont alatt esélytelen bekerülni állami és önköltséges képzésre, ennyi ugyanis a meghatározott minimum. A pontokat középiskolai és érettségi eredményekkel, nyelvvizsgákkal, versenyhelyezésekkel, OKJ-s szakképesítésekkel 500-ig lehet feltornázni.

Következzenek az idei számok

Idén a legtöbben, 20.171-en gazdaságtudományi képzésekre jelentkeztek, ezért először azokat a számokat ismertetjük. A legtöbbet a Corvinus Egyetemen kellett elérni gazdálkodási és menedzsment szakon, ahol a magyar nyelvű képzésre 427, az angolra 434 pont kellett. Ugyanez a BGE-n 402, a BME-n 400 pont volt.

Ezeknél, és más kiemelt szakoknál (ahová nagyon kevés diákot vesznek fel állami képzésre) az Innovációs és Technológiai Minisztérium lejjebb vitte a ponthatárokat idén, például a

  • nemzetközi gazdálkodás szakon a 2019. évi 420-ról 2020-ban 400-ra,
  • a nemzetközi tanulmányok szakon a korábbi 455-ről szintén 400-ra, a gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés osztatlan képzésben 420-ról szintén 400 pontra csökkent a bekerülési ponthatár,
  • a jogászképzésre pedig elég a 350 pont is (ezt 440-ről vitték lejjebb.)

Nézzük utóbbit, vagyis a jogászképzést. A felvi.hu adatai szerint az ELTE jogi képzésére volt a legnehezebb bekerülni, oda 472 pontra volt szükség. Alig maradt le a Pázmány a 471-es ponthatárral (igaz, ez levelező), de a Debreceni Egyetemen és a Károlin is magasak voltak a pontszámok. További részletek itt.

Túry Gergely

Az Eduline összeszedte, mennyivel lehetett bekerülni a 10 legnépszerűbb alapaszakra. A gazdálkodási és menedzsment szak a legnépszerűbb idén is (ennek számait már ismertettük), ezt követi

  • a kereskedelem és marketing, ahol szintén a Corvinusra kellett a legtöbb, 436 pont. A Debreceni illetve az Óbudai Egyetemre elég volt a minimumként meghatározott 400 pont.
  • A pszichológia idén lett a harmadik legnépszerűbb szak, a Pázmányra 460, az ELTE-re 444, a Szegedi Tudományegyetemre 437 pont kellett.
  • Mérnökinformatikus szakra a BME-re 374 pont kellett, míg a Debreceni és Óbudai Egyetem a minimum szinttel, 280 ponttal is felvett hallgatókat.
  • Turizmus vendéglátásra a Budapesti Gazdasági Egyetemen (BGE) 427 pont volt az alapkövetelmény, Pécsre és Szegedre elég volt a 400 pont is.
  • Ápolónak szintén a minimumhoz közeli, 280-287 ponttal már lehet tanulni.
  • Programtervező informatikus szakra az ELTE-re kellett a legtöbb, 395 pont, Pécsre és Szegedre 280-283 pont is elég volt.
  • Pénzügy és számvitelnél szintén 400 pont volt a minimum, attól a BGE tért el csak, oda ugyanis 409 pontra volt szükség.
  • Gazdaságinformatikusnak a Corvinuson 400, a BGE-n és Szegeden 280 ponttal lehet tanulni.
  • A kommunikáció és médiatudomány is 400 minimumpontos képzés, ott az ELTE-n 483 pontra volt szükség, a Corvinusra és Pécsre elég volt 425-432 pont is.

Az eddig talált legmagasabb pontszám az ELTE-re,

matek-német tanár szakra kellett,

ahol osztatalan képzésben, nappali tagozaton, költségtérítésesként 490 pontot kellett elérni.

Az Eduline részletesebb, percről percre tudósítását ide kattintva éri el, a 10 legnépszerűbb mesterszak ponthatárait pedig ide kattintva olvashatja.

Orvosira elég volt 425 pont is

Tavaly a legmagasabb, 478 ponttal a Neumann János Egyetem Gazdaságtudományi Karának nemzetközi gazdálkodás szakjára lehetett bekerülni, holtversenyben második és harmadik volt a Pázmány Péter Katolikus Egyetem történelem szaka és a Nyíregyházi Egyetem turizmus-vendéglátás alapképzése, 476 ponttal.

Az ELTE több tanárképzése is az élen végzett, a matematika-orosz, a német-francia és a történelem-latin osztatlan tanári szakhoz például 475 pont kellett. A legendásan erős orvosi képzésre a Semmelweis Egyetemen elég volt 442 pont, amivel nem került be az első 10-be. Idén - az egyetem szerint talán a Covid miatt - csökkent a ponthatár, általános orvosi szakra államilag finanszírozott képzésen elég volt a 425 pont is.

Túry Gergely

Ilyen kevesen a kétezres években még nem felvételiztek

Az idei tanév nemcsak a koronavírus miatt volt más, változtak a felvételi követelmények is: alap- és osztatlan képzésre csak emelt szintű érettségivel, vagy egy felsőfokú végzettséget tanúsító oklevéllel lehet bekerülni.

Túry Gergely

Sokáig úgy volt, egy középfokú nyelvvizsga is felvételi követelmény lesz, azonban tavaly novemberben a kormány ezt elengedte. Ez alapból durván a felére-kétharmadára vágta volna a jelentkezők számát, a végzős diákok nagy részének ugyanis nincs nyelvvizsgája, és ebben a követelmény ellenére sem látszott igazán érdemi javulás.

Noha egy akadály kiesett, mégis rekord alacsony volt idén a felsőoktatásba jelentkező diákok száma, mindössze 91 460-an felvételiztek idén. Ez az elmúlt 19 év legrosszabb adata.

MTI

A Magyar Rektori Konferencia (MRK) és a Hallgató Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) is ugyanazokat az okokat sorolta:

  • az emelt szintű érettségi miatt többen meghátráltak
  • a kötelező nyelvvizsga miatt sokan eleve nem is készültek idei felvételire
  • vannak, akik inkább külföldön tanulnak tovább.

Hogy ők mennyien lehetnek, nem tudni pontosan, és ebben eltér az MRK és a HÖOK tapasztalata. Utóbbi kommunikációs vezetője, Budai Marcell a hozzájuk érkező jelzések alapján azt mondta, csökken a külföldre menő diákok száma, az MRK elnökségi tagja, a Nyíregyházi Egyetem rektora viszont épp az ellenkezőjét tapasztalja. Vassné Figula Erika a hvg.hu-nak azt mondta, ugyan statisztikai adatokat nem ismer, de rektorként azt látja, a külföldre jelentkező diákok száma folyamatosan nő (igaz ez Nyíregyházára is). Tudomása szerint most Dánia az egyik legnépszerűbb célpont, mert államilag finanszírozott képzésen lehet tanulni, de nagyon sok diák megy Ausztriába és Németországba (ahogy most még az Egyesült Királyság is népszerű - a szerk). Azt mondta:

főleg a jó képességű, nyelveket beszélő diákok mennek külföldre, bízunk benne, hogy hazajönnek.

A visszaesés nem egyformán érinti az egyetemeket, főiskolákat. A legnépszerűbb továbbra is az ELTE, ahová csak néhány százzal jelentkeztek kevesebben, mint tavaly, de a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen is csak 1-2 százalékkal csökkent a jelentkezők száma. A Corvinusra, a Debreceni, Szegedi és Pécsi Tudományegyetemre 2-3 ezer hallgatóval kevesebb jelentkezett.

Noha azt lehetne gondolni, a tavalyi több mint 70 ezer diákot a most jelentkező 91 ezerből is fel lehet venni, ez azért nem ilyen egyszerű. Vassné azt mondta, hozzájuk a tavalyinál 30-40 százalékkal kevesebb diák jelentkezett, és a pontszámok ismeretével ennyivel kevesebbet is tudnak felvenni.