Mi lesz velünk fesztiválok nélkül?
Egy teljes hónap még hátra van a nyárból, de ha eddig reménykedtünk abban, hogy idén még kifesztiválozhatjuk magunkat, a kormány e heti döntésével ez is elszállt. Nem adjuk azonban fel, nem hagyjuk, hogy az augusztus egy kulturális fekete lyuk legyen. Összeszedtünk néhány programpontot, amely a nyári szabadidő értelmes eltöltését szolgálhatja.
Ezen a héten véglegessé vált, amit eddig is sejteni lehetett: az újragondolt, újratervezett, tömbösített fesztiválszezonnak is búcsút inthetünk, miután a kormány döntése értelmében a járványhelyzet miatt augusztus 15. után sem lehet 500 fősnél nagyobb rendezvényeket szervezni. A döntés még nehezebb helyzetbe sodorhatja az eddig is több sebből vérző hazai zenei és rendezvényipart, de felhasználói oldalról is sokan tanácstalanok lehetnek. Mi lesz most? Honnan szívhatunk magunkba egy kis kultúrát? Hol tombolhatjuk ki magunkat? Mihez kezdjünk a nyárral, amíg még tart? Ezekre a kérdésekre próbáltunk választ keresni a mentsük a menthetőt típusú augusztusi programajánlónkkal.
ZENE
A tömegrendezvényeket lemondták ugyan, de élőzenét még így is sok helyen lehet hallgatni. Annak, aki eddig elkerülte volna a Fonó Budai Zeneházat, épp itt az ideje, hogy összeismerkedjen vele, augusztus 8-án például egy Cimbaliband-koncerten indulhat el a lábunkban a boogie. Előtte, 4-én a rakparton, pontosabban a Pontoonon lazulhatunk a Random Trippel, a mostani felállásban Schloblocher Barbara (Blahaloiusana) és Vitáris Iván (Iván & The Parazol) énekel majd.
Óbuda egyik legbarátságosabb helyén, a Kobuciban is jobbnál jobb koncerteken lehet majd elütni az időt augusztusban: cikkünk írásának pillanatában még kapható jegy többek között a 10-i The Qualitons+Mörk-koncertre, a 18-i Besh O Dromra, és a 28-i Európa Kiadóra is.
A Budapest Park nagyszínpada egy ideig még üres marad, de a pódiumkoncertekről nem kell lemondanunk. Jó szívvel ajánljuk a Lóci Játszik, illetve a Carson Coma koncertjét – a Facebook-bejegyzések alapján mindkettőre 500 darab jegy áll rendelkezésre, úgyhogy érdemes előre gondolkodni. Az A38-ra is érdemes beugrani augusztusban, a tetőteraszon megrendezett koncerteken simán hűsölhetünk egyet egy hideg fröccsel a kezünkben, vagy éppen sebesre táncolhatjuk a lábunkat a táncos, dj-szettes estéken.
Csak azért is koncertezik a Tankcsapda, és a mostani állás szerint nem marad el az Apostol koncertje sem augusztus 28-án a Papp László Budapest Sportarénában – mégpedig létszámkorlátozás nélkül.
A komolyzene rajongói sem maradnak koncert nélkül, Veszprémben augusztus 13-tól az Auer Fesztiválon vehetnek részt, az idei rendezvény egyik különlegessége, hogy megszólal Auer Lipót egykori hegedűje is.
SZÍNHÁZ
A kőszínházak még egy kicsit váratnak magukra, de ettől még nem kell előadások nélkül túlélnünk a nyár utolsó hónapját. A nyíregyházi VIDOR fesztivál például izgalmas színházi programmal kecsegtet: a kelet-magyarországi városba érkezik többek között a Miskolci Nemzeti Színház a Betörő az albérlőm című vígjátékkal, a Pinceszínház A Gézagyerek című előadással, valamint a Centrál Színház kétszereplős Büszkeség és balítélete (amelyet mi is nagyon szerettünk).
Érdemes számba venni a Szegedi Szabadtéri Játékok és a Zsámbéki Nyári Színház által kínált lehetőségeket is, előbbi színpadán például az Úrhatnám polgárt láthatjuk, utóbbin a zenés irodalmi felolvasószínház jegyében rendezik meg a #KedvesZsámbék! az Ételekről, a Borokról, a Gasztronómiáról című estet Trill Zsolttal, Csákányi Eszterrel, valamint Vecsei H. Miklóssal.
A Gyulai Várszínházban is érdemes eltölteni néhány nyári estét, augusztus 11-én például a Chanson Elysée című francia sanzonesten énekel majd Szalóki Ági, Csemer Boglárka és Kárász Eszter.
Augusztus végén Budapesten a Mohácsi testvérek A velencei kalmár-előadását láthatják a nézők a Városmajori Szabadtéri Színpadon, de előtte még a Vaskakas Bábszínház, az Orlai Produkciós Iroda és a FÜGE Produkció együttműködésében létrejött szövevényes-házaspáros-titkos viszonyokkal teli Göttinger-rendezést, a Hogy szeret a másik című előadást.
Ha pedig továbbra is a monitor előtt keresnék a színházi élményeket, mindenképpen ajánljuk a hvg.hu és az Örkény Színház együttműködésében létrejött közvetítéseinket, ha pedig személyre szabott programot keresne, akkor ott a Szabad a Produkció elnevezésű weboldal.
FILM
Miután a karanténidőszak jó részét töltöttük azzal, hogy forgatások és filmbemutatók elmaradásáról adtunk hírt, most minden moziba menést szinte piros betűs ünnepként élünk meg. (Az év eleji nagy filmajánlónkra pedig a karanténon innen már kicsit úgy tekintünk vissza, mint valami időkapszulára.) Az újranyitott mozikba első magyar filmként a Pesti balhé kerül, amelyről már véleményünk is van. A magyar akció-vígjátékot az alkotók hazai blockbusternek szánják, úgyhogy nemcsak a filmet, hanem azt is érdekes lesz nézni, hogy a produkciót hogy fogadják majd a fesztiváloktól eltiltott nézők.
A nyárvég legnagyobb dobása Christopher Nolantól érkezik. Az elképesztő szereposztással és nagy titkolózás közepette készülő Tenet című új filmjét augusztus 26-ától kezdik vetíteni több mint hetven országban. A 200 millió dollárból forgatott thrillert az év elején úgy harangoztuk be, mint a rendező legambiciózusabb filmjét, amely a korábbi munkái, a Memento és az Eredet nyomdokaiban jár. Az ambíciókhoz most társult egy újabb is, a Tenettől várják ugyanis a moziüzemeltetők, hogy visszacsalogassa a közönséget a filmszínházakba az elmúlt hónapok kijárási és gyülekezési korlátozásai után.
Annak pedig, aki a nyári vakáció érzésére vágyik, és pont egy moziban keresné, a Made in Italy című romkomot ajánljuk, amelyben Liam Neeson a saját fiával játszik együtt – apát és fiát alakítják –, és ami az ilyen bezárt időkben a lényeg: a történetük a csodás Toszkánába visz el.
SOROZAT
Igazán stílszerű választás, ha a nyár végén elővesszük az HBO kifejezetten szórakoztató karanténantológiáját. Az Otthon című minisorozat kisfilmekből áll, és mostanra az egész világ által jól ismert karanténhelyzetet dolgozza fel kellő kreativitással, érzékenységgel és humorral (a „pokolba a koronavírussal!” közös érzület jegyében). A filmek szép merítést adnak a különböző országok kortárs rendezőiből, akik megmutatják nekünk, hogy mi mindenre képes a fantázia szabadsága, ha egyébként az ember szigorú korlátok közé van szorítva. A lengyeleknél például az HBO Europe részéről kikötés volt, hogy a történeteknek a járvány idején kell játszódniuk, nem lehetnek 10 percnél hosszabbak, az érvényben levő korlátozások betartásával kell elkészülniük és a filmeseknek egyedül kell leforgatniuk az anyagot négy hét alatt.
A hvg.hu Kult rovatának nyári kedvence az a minisorozat, amely bemutatja minden idők legsikeresebb kvízműsorának, a Legyen Ön is milliomos!-nak a történetét, és a műsor legnagyobb botrányát is. A Kvíz közel húsz év távlatából azt vizsgálja meg, hogy Charles Ingramnak valóban sikerült-e meghekkelnie a játékot azáltal, hogy a helyes válaszoknál a felesége és sógora – egy állítólagos stábbal összedolgozva – mindig köhögött egyet, ezzel jelezve a jó megoldást.
A sorozat kérdéseket vet fel, de nem teszi le a voksát sem a férfi feltételezett bűnössége, sem az ártatlansága mellett. Mi mindenesetre megkérdeztük Vágó Istvánt is az esetről, aki elárulta véleményét a hírhedt üggyel kapcsolatban, sőt, azt is kifejtette, hogy miért volt szükség arra, hogy a Legyen Ön is milliomos!-ok mindenkori műsorvezetője kifejezetten aljas szerepet öltsön magára.
MÚZEUM
Nem tudjuk, ki hogy van vele, de mi így nyár végére már nagyon kultúrszomjazunk! Ezért is jön jókor az egy napig tartó múzeumtúladagolás augusztus elsején. Óbudán egyébként is igazi kulturális aranybányára lelhetünk, ha nyitott szemmel járunk a lakótelepi házak, az aquincumi romok, a Duna-part és a kockaköves, csinos Fő tér által határolt óriási területen.
Most azonban még csak szemfülesnek sem kell lennünk, hogy észrevegyük a rejtett kincseket: a harmadik kerületi kulturális intézmények ugyanis összefogtak, és megmutatnak mindent, amijük van. Múzeumok, galériák, kávézók és egy könyvtér együttműködésével jött létre a múzeumok éjszakáját idéző Óbudai Kult.Éj!, amelyre elég egy belépőt megváltani, és azzal annyi intézményt látogathatunk csak meg, amennyi belefér. Mi ezek közül kiemelnénk a Budapest Galériát, amelynek Eddig minden rendben című kiállítása (már a címe is milyen jó!) kortárs alkotók segítségével a mindennapi szorongásainkat, a teljesítménykényszert, a munkából fakadó kiégést, valamint az erre való reakciókat vizsgálja.
A Kiscelli Múzeumban meghosszabbították a kortárs magyar fotográfia izgalmas akt alkotásaiból készült tárlatot, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban pedig régi levelezőlapok legszebbjeiből tartanak bemutatót. Van hát miből válogatni.
A koronavírus-járvány miatt elmaradtak az idei nagyszabású, turistavonzó, mainstream kiállítások is, de ez nem jelenti azt, hogy a nyári melegben csak hűsölni érdemes betérni a Szépművészeti Múzeumba. Mert például június közepén megnyílt a Dürer kora – Német rajzok és metszetek a Szépművészeti Múzeum gyűjteményéből című időszakos tárlat, amelynek a címe első hallásra talán nem igazán clickbait, a mostanában nem túl hosszú sorokat nagyon is megéri kiállni érte. Hogy mást ne mondjunk, azért, mert belegondolni is döbbenetes élmény, hogy ezek a rajzok, fa- és rézmetszetek túléltek 5-600 évet, miközben – vegyünk egy merész példát – a VHS-re vett videóinknak már talán búcsút is intettünk.
A Szépművészeti Múzeum utoljára fél évszázada villantott fel darabokat a mintegy kilencezer lapból álló rangos nemzetközi rajzgyűjteményéből, amely magában öleli a német gótikát, a reneszánszt és a manierizmus időszakát is. A gyűjtemény alapját a magyar állam által 1870-ben megvásárolt Esterházy-gyűjtemény képezi, három és fél ezer rajzzal és több tízezer sokszorosított grafikával. Ennek csak a töredékét, 54 alkotást láthatunk a kiállításon, és ennek a félszáz munkának is csak egy része származik a német reneszánsz virtuóz grafikusművészétől (ma biztosan képregényrajzoló fenegyerek lenne), Albrecht Dürertől.
De bárki is legyen az alkotó, a metszetek és rajzok elképesztő részletessége minden esetben ámulatba fogja ejteni a látogatót, ezt garantálhatjuk.
KÖNYV
A fesztiválok elmaradása miatt felszabaduló időt egy igazi klasszikussal is ki lehet tölteni: olvasással. A nagy nyári könyvajánlónkban már felvázoltunk néhány remek lehetőséget (ajánljuk továbbra is), így most két bónusszal jövünk. Pont augusztusra esik ugyanis annak a könyvnek a megjelenése, amelyet világszerte nagy érdeklődéssel várnak – kivéve a Buckingham-palotát, ahol legszívesebben talán tudomást se vennének róla. Az A szabadság nyomában (Finding Freedom) című könyv két szerzője azzal az ambícióval vágott bele az írásba, hogy leleplezze az igazi okokat, amelyek Harry herceg és Meghan Markle, valamint a brit királyi család viharos szakítása mögött állnak. Bár Sussexék nem szólalnak meg a könyvben, valószínűleg ez a történet lesz a legközelebb ahhoz, amit az ő verziójuknak nevezhetünk.
A másik könyv egy gyönyörűség – ahogy az egyik fordítója, Dragomán György a Facebookon beharangozta.
Beatrix Potter teljes életművéről van szó, amely most először jelent meg magyarul, miután a másik fordító, Szabó T. Anna több mint tíz éve belevágott ebbe a hatalmas munkába. Potter neve lehet, hogy azonnal nem ugrik be (pedig Renée Zellweger főszereplésével film is készült az életéből), Nyúl Péteré azonban sokaknak ismerős lesz – vagy a saját gyerekkorukból, vagy a saját gyerekeiknek felolvasott mesékből. Nyúl Péter és társai Beatrix Potter fejéből pattantak ki, ez a különleges és vaskos könyv pedig most egyetlen kötetben segíti az olvasót abban, hogy elmerüljön ennek a rendkívüli nőnek a fantáziájában.
KONYHA
A karanténidőszak egyik slágertevékenysége kétségkívül a kenyérsütés volt. Még olyanok is kovászt dédelgettek, akik normális körülmények között csak a szeletelt zacskós kenyeret vennék le a polcról. A karanténnak vége, ám a felismerés, hogy az önellátás néhány formája adott esetben nagyon kielégítő, már-már boldogító tud lenni, a következő hónapokban is velünk maradhatna. Így aki tovább lépne a saját kezű élelmezés szintjein, annak a házi tésztát ajánljuk, és ebben a folyamatban ki más foghatná biztosabban a kezünket, mint egy igazi olasz, aki ráadásul a Jamie Oliver mestere címkét is magáénak tudhatja.
Gennaro Contaldo pasta témájú könyvének a megjelenését ebből a szempontból remekül időzítette a kiadó (HVG Könyvek). A Pasta Perfettóban ugyanis nemcsak tésztaételek receptjeit találjuk, hanem magának a tésztának az elkészítéséből is jól követhető leckét kapunk, így végre rendeltetésszerűen használhatjuk a sodrófát. Csináljunk hát a konyhában fesztivált!
