szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A Sziget Zrt. ügyvezetője szerint nem az a helyes kérdés, hogy ha meccs lehet, akkor koncert vagy fesztivál miért nem.

Koronavírus-járvány
Fellélegezhet kicsit a világ, a Covid-19 ugyan nem tűnt el, de nem keseríti meg a mindennapokat. Ám visszatér-e? És mi van a betegség utóhatásaival? Cikksorozatunkban megtalál mindent, ami a koronavírus-járványról tudnia kell.
Friss cikkek a témában

Augusztus 15-e után sem lehet "zenés-táncos" rendezvényt tartani 500 főnél nagyobb közönségnek – erről Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter beszélt a csütörtöki Kormányinfón. A döntés a Sziget Zrt. ügyvezetője, Kádár Tamás szerint senkit nem lephetett meg, mégis nagyobb visszhangot váltott ki, mint a tavaszi, augusztus 15-ig szóló tiltás.

"Magával a döntéssel kár vitatkozni, hiszen nehezen vitatható, hogy a tömeges élőzenés rendezvényeken nem kontrollálható a vírus terjedése, megítélésem szerint erre még a Lovasi féle javaslat sem válasz, bár a helyzet szürrealitását – és a művészek teljesen érthető elkeseredettségét – jól szimbolizálja"

– fogalmazott a pénteki Facebook-bejegyzésében Kádár.

Az ügyvezető szerint a döntés azért sem volt meglepetés, "mert ez a szezon mindenhol elmarad Európában, sőt szinte az egész világon", így "miért pont Magyarországon ne történne ez így? Persze lehet hivatkozni a "nyílt kapus" focimeccsekre, de az én megítélésem szerint inkább fordítva: nem az a helyes kérdés, hogy ha meccs lehet, akkor koncert vagy fesztivál miért nem, hanem szerintem a meccseket sem szabadna hagyni (ahogy "ültetett" Apostol50-et sem) így megrendezni".

Kádár a bejegyzésben kitért rá, hogy az általa képviselt Sziget Zrt. számára ez a döntés nem hozott változást, ugyanis a rendezvényeik – a Gourmet Fesztivál, a Gyerek Sziget, a VOLT Fesztivál, a Balaton Sound és a Sziget Fesztivál mind augusztus 15. előtt lettek volna. "Ezért már korábban fájó szívvel lemondtuk őket". Kádár a posztban hangsúlyozta: a STRAND-ot és a BmyLake fesztiválokat, továbbá a Nagyon Balatont sem ők szervezik, hanem a VOLT Produkció, "amelyik a köz- és néha szakmai hiedelemmel ellentétben nem "Sziget-érdekeltség".

Kádár szerint az augusztus 15. előtti fesztiválok, koncertek lemondása azért nem váltott ki akkora felháborodást és visszhangot, mint a mostani döntés, "mert tavasszal mindenki sokkal jobban félt a vírustól, mint a mostani látszat-biztonságban", és "talán azért is, mert a dátummal még élt a remény, hogy a szezon végére azért mindenkinek jut majd egy kicsi a szeretett munkájából, lesznek bulik, koncertek, nézők, egy pár hétig legalább csinálhatjuk azt, amiért dolgozunk, amiből megélünk és ami a szenvedélyünk.

És lesz valamekkora bevétel is azoknak a sokaknak, akiknek a megélhetése forog most kockán."

Az ügyvezető tavasszal, a Magyar Fesztivál Szövetség kérésére öt pontban igyekezett összefoglalni, mi lenne az, amivel egy elmaradó szezon esetén segíteni lehetne a szakmát. És amivel Kádár szerint "a bizonyosan bekövetkező lelki összeomlás mellett" legalább anyagilag életben lehet tartani a zeneipart. Kádár szerint mindez azért is lenne fontos, mert ez az iparág nemcsak a nemzeti kultúra egyik legfontosabb alappillére, hordozója, fejlesztője, de a gazdasági hozzáadott értéke is kiemelkedő.

Sok-sok éve nettó befizetője a magyar államnak, látható kontribúcióval a magyar GDP-hez, és minden magyar állampolgár veszít azzal, ha összeomlik ez az iparág".

Kádár öt pontját változtatás nélkül közöljük.

1. Minimum 90 napos fix határidejű moratórium az 500 főnél nagyobb létszámú rendezvényekre
Egy folyamatosan meghosszabbítható, de mindig minimum 90 napra „előre gondolkodó” véghatáridő lehetővé tenné a valamennyire tervezhető működést az élőzenés rendezvények szervezői és közreműködői számára. Egy egyszerű rendezvénytartási engedély hivatali átfutási ideje is minimum 30 nap a hatóságoknál, kéthetes vagy nyitott határidőkkel egyszerűen lehetetlen dolgozni, nem csupán előre tervezni, de „szervezetten” lemondani sem lehet a jelenlegi helyzetben.

2. Utalvány (voucher) rendszer bevezetése a pénzbeli visszatérítések helyett
Számos európai ország mintájára olyan utalványos rendszer bevezetése, ami lehetővé teszi a szervezőknek egy későbbi időpontban (a jövő szezonban) is beváltható, a vendég számára is pénzügyi garanciát nyújtó (adott esetben akár állami garanciával működő) utalvány kibocsátását az azonnali pénzbeli visszatérítések helyett. Ez túlélési lehetőséget biztosít a szervezőknek (de facto csődhelyzeteket kerül el), és egyben garancia a vendégnek is.

3. Az elmaradó koncertek, fesztiválok szervezői és közreműködői számára a működési költségek kompenzálása 50% erejéig
Ahhoz, hogy az iparág ne omoljon össze, és a jövőben újra minőségi rendezvényeket szervezhessen, többmilliárdos adóbevételeket generáljon, valamint tízezres nagyságrendben teremtsen munkahelyeket, százezer számra vonzzon turistákat, az idei évben áthidaló működési segítségre van szüksége. Az eddigi kormányzati intézkedések a zeneipar számára sajnos nem jelentenek valós segítséget, a munkahelyeket is csak ideig-óráig tudjuk megvédeni.

4. A 2020-ra már költségvetett és/vagy elbírált EMMI/NKA/MTÜ és egyéb kulturális és turisztikai támogatások folyósítása
Lehetővé kellene tenni a már elbírált támogatások folyósítását oly módon, hogy a felhasználási kritériumokat a helyzethez igazítva többek között a 2021. évi fesztiválok előkészítésével kapcsolatban felmerülő kiadásokra is ki lehessen terjeszteni.

5. A koncert- és fesztiváljegyek, valamint a fesztiválszállások áfakulcsának 5%-ra csökkentése (kulturális áfa)
A nemzetközi versenyben a jelenlegi 27%-os koncert, illetve 18%-os fesztivál-áfakulcs komoly versenyhátrányt jelent. Ahhoz, hogy ágazat kilábaljon a 2020-as válságból, szükség lesz mind a versenyképesség növelésére, mind a fogyasztói árak kordában tartására. Emellett a csökkentett belépőjegy-áfa minden szereplő (fellépő, közreműködő, dolgozó, vendég) számára egységesen előnyös, az állam pedig bár áfa ágon kisebb bevételt realizál, de a piac fennmaradását és fejlődését biztosítja, amivel már rövid távon (2-3 éven belül) összességében profitálni fog ebből a „befektetéséből”.

Kádár szerint a szakma az elmúlt sok-sok évben rengeteget adott az országnak, ezért nem szégyen most segítséget kérni, "mielőtt az élő iparág halott lesz".