És akkor erős forint helyett újabb csok-kedvezményt kaptunk
A forint többször is megközelítette a történelmi mélypontját, áttörnie azonban nem sikerült. A héten kiderült, sokan veszítették el az állásukat szeptemberben, 260 ezer forint felett van a nettó átlagkereset, nagy gondba kerülhet az egészségügy, illetve az is, hogy az állam annyi lélegeztetőgépet vett tavasszal, hogy már árusítják őket - ez a hvg.hu heti összefoglalója.
A lakosság várakozásai negyedik hónapja romlanak, ám az üzleti szféra már mintha látna némi fényt az alagút végén: annyian akarnak új embert felvenni, ahányan elbocsátanának. Ugyanakkor ez a lakosság várakozásaiban még nem érződik, hiszen tovább erősödött a munkanélküliségtől való félelem – derült ki egyből a hét elején a GKI konjunktúraindexéből. Eszerint összességében az emberek októberben saját pénzügyi helyzetük alakulását a szeptemberinél rosszabbnak, megtakarítási képességüket viszont kissé jobbnak érezték.
Az biztos, hogy szeptemberben 32 ezer ember vesztette el a munkáját, miközben az átlagkereset a KSH adatai szerint majdnem 10 százakkal nőve, nettó 260 400 forint volt.
Az ugyanakkor valószínűleg sokak hangulatát nem fogja javítani, hogy minden korábbinál nehezebb tárgyalások jöhetnek a 2021-es minimálbérekről. Bár az Innovációs és Technológiai Minisztérium már szerdán bejelentette, hogy folynak a tárgyalások, a Liga Szakszervetek elnöke másnap arról beszélt, hogy „kritikus időszak előtt állunk, ezért elhúzódó, talán eddig még sohasem tapasztalt nehézségű tárgyalások után születhet döntés a minimálbér és a garantált bérminimum jövő évi összegéről”. Éppen emiatt egyelőre konkrét számok sem hangzottak el.
Van egy szektor azonban, ahol nem igazán kell emiatt aggódni: az informatikusok között ritka a nettó 600 ezer alatti fizetés: a szenior tudású IT-specialisták 40 százaléka nyilatkozott úgy, hogy keresetük a nettó 600 és 899 ezres fizetési sávban mozog. 20 százalékuk 900 ezer és 1,2 millió forint közötti összeget vihet haza havonta, 9 százalékuk havi fizetése pedig az 1,2 milliót is meghaladja. És ehhez rugalmas munkaidőt, a lapos szervezeti hierarchiát, magán-egészségbiztosítást, céges autót és parkolási támogatást is elvárnak.
És a néhány családosnak is eggyel kevesebb probléma miatt kell aggódnia: januártól akár a csok teljes összege felvehető többgenerációs otthonok létrehozására.
Azt bizton állíthatjuk, hogy forintnak elég nehéz hete volt: igaz, hétfőn még arról írtunk, hogy a forint kényelmesen érzi magát az előző héten felvett pozíciójában, azaz nagyjából 365-ös eurónál. Ezt egy ideig tartotta is, ám a hét második felében többször megközelítette, sőt, volt, amikor meg is haladta a 369-es euróárat.
Így is csak egy hajszálnyira közelítette meg a történelmi mélypontot: április 1-jén rövid időre 369,5 forintba került egy euró. A fő ok a bizonytalanság: ezt erősítik a koronavírus-járvány miatti lezárások, a Brexit-körüli tárgyalások sikertelensége és az amerikai elnökválasztás is. Ilyenkor pedig a befektetők a biztonságos eszközökhöz nyúlnak, például aranyat, eurót vagy dollárt vesznek, és többek közt forintot adnak el.
A forint gyengülése ellenére a benzinkutakon olyan áresést láttunk, amilyet április óta nem.
Matolcsy György jegybankelnök mindenesetre már messzebbre tekint:
Az emberiség történetében új korszak, Eurázsia kora következik, amelynek előretörését a koronavírus-járvány is felgyorsítja
– mondta a Budapest Eurázsia Fórum 2020 nevű online konferencián. Matolcsy úgy vélte, "újabb 400-500 éves időszak elején járunk", miután lezárul az atlanti időszak.
Varga Mihály szokás szerint ellentmondva Matolcsynak – hogy most direkt vagy sem, majd talán a memoárjából kiderül -, rövid távra tekintett: „Hároméves költségvetési pályát állítunk össze, ennyi időre lesz szükség arra, hogy a gazdaság visszaálljon a korábbi növekedési pályára” – mondta az Országgyűlés költségvetési bizottságának keddi ülésén. A pénzügyminiszter szavait könnyű úgy értelmezni, hogy talán még a 2022-es választási évben sem szorítja le a kormány az államháztartás hiányát három százalék alá. A pénzügyminiszter viszonylag hamar, pénteken már javította magát és egy konferencián elpöttyentette, hogy kisebb gazdasági növekedést várnak 2021-re, mint korábban. 2021-ben a magyar gazdaság 3,5-4 százalékkal nőhet 2020-hoz képest – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a HBLF konferenciáján. Ez meglepő megjegyzés volt, ugyanis a kormány eddig 4,8 százalékos GDP-növekedést várt 2021-re, a költségvetést is így tervezték.
Egy kérdésre válaszolva azt is megjegyezte, hogy a kórházak felújítására, gépbeszerzésre, egyáltalán, egészségügyi célokra majd az EU új helyreállítási alapjából szándékozik költeni a magyar kormány.
Mint kiderült, nem ez az unió egyetlen segítsége, 100 millió eurót már most kapnak a tagállamok gyorstesztekre Brüsszeltől.
Vargának egyébként más terveiről is beszámolt volt a héten, például Fenntartható Gazdaságfehéredésért Felelős Bizottságot alapítana.
Áremelkedést hozhat a magánegészségügyben az egészségügyi dolgozók másodállásának eddiginél szigorúbb szabályozása. A kérdés leginkább az, hogy a magánellátás kész-e helyettesíteni az államit – írtuk pénteki cikkünkben, amely szerint nincs két szektorra elegendő orvos ma Magyarországon.
„Az orvosok 60-70 százaléka biztosan dolgozik a magánellátásban is” – mondja Leitner György, a tizenkét magán egészségügyi szolgáltatót tömörítő Primus Egyesület elnöke, aki szerint önmagában az nem probléma, hogy a másodállást engedélyhez kötik, eddig is kellett hozzájárulás, a gond az, hogy ki adja ki, milyen feltételekkel és mennyire lesz korlátozó.
A szakember szerint félő, hogy az egészségügyi dolgozó (az új törvény ugyanis nemcsak az orvosokra vonatkozik) választásra kényszerül: állami vagy magán. Szerinte ennek a következménye az lesz, hogy „a magánszektor fel fogja szívni az orvosok egy részét”.
A magánegészségügy amúgy köszöni, jól van, továbbra is milliárdos profitot termel.
Az egészségügyhöz kapcsolódó jó hír, hogy 436 millióért cserélik le a kórházak elavult áramfejlesztőit. Az állam indoklása szerint azért írták ki a pályázatot, mert elengedhetetlen a kórházak elavult aggregátorainak a lecserélése, hogy biztosítani tudják a koronavírus-járvány alatt az intenzív kezelést igénylők, tehát a többek között a lélegeztetőgépen lévők ellátását.
Az egészségügyhöz kapcsolódó furcsa hír pedig, hogy kiderítettük: Annyi lélegeztetőgépet vett a külügy, hogy a felesleges gépeket most megpróbálja eladni. A szaktárca szerint a "stratégiai készleteken felüli gépeket" próbálják meg értékesíteni, ez a folyamat jelenleg is zajlik. Amikor Szijjártó Péter külügyminisztert erről kérdezték, ő igyekezett leszögezni, hogy nem az ő döntése alapján adnak el lélegeztetőgépeket.
A héten kiderült az is, hogy megtartják az augusztus 20-ai tűzijátékot, csak a kormány titokban csak elnapolta egy évvel. Így minden marad, az eredetileg tervezett, eddig sosem látott grandiózus 8 milliárdos költségterv is.
Az idei kiírásokat az állami Antenna Hungaria nyerte el meghívásos eljárásban és most annyi történt, hogy szerződések teljesítési határidőit 2021-es dátumokra módosították, vagyis a 2021-es megbízásokra nem fognak új közbeszerzéseket kiírni, a feladatokat a 2020-as megbízás terhére az Antenna Hungaria fogja ellátni.
Ha a tűzijáték miatt idén nem is kell erdőtűztől tartanunk, a kidobott akkumulátorokra oda kell figyelnünk, hiszen egy kutatás szerint több száz komoly tűzesetet okoznak évente olyan használt akkumulátorok, amiket az emberek a kukába vagy a szelektív hulladékgyűjtőbe dobnak ki.
Sok mozgás volt a cégvilágban is, az eMAG-nak például annyira bejött a magyar piac – ahol folyamatban van az egyesülése az Extreme Digitallal -, hogy annak erősítése érdekében kivonul Lengyelországból.
Elkelt a Rubik-kocka is, 50 millió dollárért, azaz mintegy 15 milliárd forintért megvette egy kanadai játékgyár. Az 1994-es alapítású Spin Master a játékipar egyik legnagyobb szereplője; tavaly 1,58 milliárd dollár bevételt termelt. A felvásárlás hírét a kockajáték kitalálója, Rubik Ernő is kommentálta, mint mondta: izgatott, hogy a Spin Master beteljesítse az elképzeléseit, miszerint a játék révén gondoskodjon a jövő okosabb generációjáról. Azt még nem tudni, hogy Rubik Ernő kiszáll-e a Rubik Brandből, illetve, hogy mennyiben részesedik a vételárból.
A 4iG pedig megkapta végre a GVH-engedélyt, így mesterséges intelligenciát fejlesztő cég került hozzá. Az INNObyte a contact center szolgáltatások, az üzleti intelligencia, tesztautomatizáció, mesterségesintelligencia-fejlesztés, az adatbázis-megoldások specialistája.
Jó hete volt az MVM-nek is, hiszen az állami energiavállalat nem a versenyhivataltól, hanem az EU-tól kapott engedélyt arra, hogy megvásárolja a legnagyobb cseh energiakereskedő céget. Az innogy Ceská republika a.s. (iCR) megszerzése nem kis fogás, a cég ugyanis összesen több mint 1,6 millió lakossági és vállalati ügyfelet szolgál ki.
A Revolutnak viszont vélhetően nem jött jól, hogy az MNB szerint érdemes vigyázni a használatával, mivel a Revolut a Brexit miatt az Egyesült Királyságból a hazai ügyfeleknek nyújtott szolgáltatói központját egy litván vállalathoz tette át, így az Európai Unió jogkörén belül marad, ám a cég számláján lévő pénzt nem védi a hazai Országos Betétbiztosítási Alap, a jegybanknak sincs jogköre eljárni, legfeljebb tanácsot adhat.
A hét képe: Magyarország legdrágább hamburgere 37 990 forintba kerül
Az is kiderült, hogy L. Simon László feleségének cégei továbbra is kedvezményezettjei az állami és uniós pályázatoknak. Most épp 135 millió forint került hozzájuk, ám a Blikk kérdésére a feleség csak annyit közölt, hogy
Nem igazán világos, hogy milyen alapon kérdezi meg két magáncég törvényesen felvett támogatásait.
Magát a politikust is megkeresték, ő azt mondta, hogy minderről nincs információja, nem foglalkozik a cégek pénzügyeivel. „Én nem kaptam semmilyen támogatást, nem is igényeltem” – tette hozzá.
Igazságtalan lenne, ha költő-politikus sikereinek árnyékában elveszne Mészáros Lőrinc, aki természetesen ezen a héten sem tudta elkerülni, hogy megnyerjen néhány pályázatot: a felcsúti milliárdos cége nyert például két megye ivóvízjavító projektjein, amiért közel hatmilliárd forintot kap.
Mindez aprópénz persze ahhoz a 45 milliárdos megbízáshoz képest, amiből 18 kilométer vasútat fog építeni a magyar Zuckerberg cége.
Bajkai István fideszes politikus sem panaszkodhat, kilencmillió forint vissza nem térítendő állami támogatáshoz jutott ugyanis a Magyar Turisztikai Ügynökségtől az a cég, amelyben a fideszes országgyűlési képviselő irodája is tulajdonos.
És továbbra is jól megy Rákay Kálmánnak, művésznevén Rákay Philipnek, akinek cége, a Norton Consulting Zrt. 100 millió forint osztalékot fizetett.
Nem volt jó hete viszont a népszerű diszkontoknak: előbb a Lidl jelentette be, hogy E. coli-szennyezés miatt hív vissza a Lidl egy Brie sajtot, majd az Aldi tette ezt listeria miatt az egyik sonkájával.
Előbbi boltban a Milbona Selection Brie de Nangis francia lágy sajt egyik 100 grammos tételével volt, utóbbinál pedig a Hola Serrano sonkával.
