szerző:
MTI / hvg.hu
Tetszett a cikk?

A Kepler-űrprogram beláthatatlan nagyságú adattára tele lehet olyan bolygókkal, melyek akár lakhatók is. Tudósok egy csoportja most megbecsülte, mégis hány ilyen planétáról lehet szó.

Galaxisunkban akár 300 millió potenciálisan lakható bolygó lehet a Kepler űrteleszkóp adatainak újabb elemzése szerint. Egyes bolygók elég közel is lehetnek, több a Naptól akár 30 fényévnyi távolságra. A kutatás az amerikai űrkutatási hivatal, a SETI Intézet és más szervezetek tudósainak közreműködésével valósult meg. A szakértők eredményeikről a The Astronomical Journal című tudományos lapban számolnak be.

"Első alkalommal van minden együtt ahhoz, hogy megbízhatóan felmérjük a potenciálisan lakható bolygók számát a galaxisban. Munkánk egyik kulcsfontosságú eleme a Drake-formulának, melyet a civilizációk számának megbecsülésére használnak. Egy lépéssel előrébb járunk így az úton, amely ahhoz vezet, hogy kitaláljuk, egyedül vagyunk-e a kozmoszban" – mondta Jeff Coughlin, a SETI Intézet exobolygó-kutatója és a Kepler tudományos hivatalának igazgatója.

A Drake-egyenlet egy valószínűségi formula, részletezi azokat a tényezőket, amelyeket figyelembe kell venni a galaxisban észlelhető, technológiailag fejlett civilizációk potenciális számának becslésénél. A formulát gyakran az asztrobiológia útmutató térképének is tekintik, amely a SETI Intézet kutatásainak nagy részét irányítja.

[Találtak egy teljesen újfajta bolygót, egy év 19 óráig tart rajta]

Az észszerű becslések megalkotásához a kutatók a Földhöz hasonló méretű exobolygókat, vagyis Naprendszeren kívüli bolygókat kerestek, azon belül is azokat, melyek valószínűsíthetően kőzetbolygók. Úgynevezett napszerű csillagok után is kutattak, melyek nagyjából a Naphoz hasonló korúak és nagyjából hasonló hőmérsékletűek. A lakhatóság másik figyelembe veendő faktora, hogy a bolygón adottak-e a folyékony vízhez szükséges feltételek.

A korábbi becslések nagyobb súllyal alapultak a bolygó és csillaga távolságán. Az új kutatás azt is figyelembe veszi, csillaga felől milyen sok fény éri az adott bolygót, ez ugyanis befolyásolja annak valószínűségét, hogy a bolygón lehet-e folyékony víz. Ehhez elemezték a szakértők a Kepler, valamint az Európai Űrügynökség (ESA) Gaia-missziójának adatait is, melyek arra világítanak rá, mennyi energiát bocsát ki a bolygó csillaga.

A Kepler és a Gaia adatait is számításba vevő eredmények jobban tükrözik a csillagok, naprendszerek és exobolygók változatosságát a Naprendszerben.

"Annak ismerete, hogy milyen sokféle különböző bolygó létezik, nagyon fontos a jövőbeli exobolygó-kutató missziók megtervezése szempontjából" – mondta Michelle Kunimoto kutató, a tanulmány társszerzője. További kutatásokra lesz szükség annak megértéséhez, milyen szerepet játszik egy bolygó légköre a folyékony víz meglétében.

A Kepler-misszió hivatalosan 2018-ban hagyott fel az adatgyűjtéssel. Több mint 2800 már visszaigazolt exobolygót azonosított és további több ezer vár arra, hogy a tudósok megerősítsék a felfedezésüket.

Így sosem lesz meg E. T. - leáll az otthonról végezhető UFO-kutatás

Az amerikai légierő évtizedek óta komolyan kutatja az azonosítatlan repülő tárgyakat és légköri jelenségeket. Az ufóhívők ugyanilyen régóta meg vannak győződve arról, hogy a hatalom rejtegeti előlük a bizonyítékokat, miközben a földönkívüliek ha nem is a spájzban, de legalábbis az előszobában járnak. Meggyőző magyarázat a mai napig sincs mindenre, de a tudomány fejlődésével sok esetet sikerült már megfejteni.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.