Németországban is merényletektől tartanak
További Külföld cikkek
- Újabb országban okoztak áradást a heves esőzések, többen meghaltak
- Felgyújtotta magát egy férfi Donald Trump bírósági tárgyalása közben
- Hét év börtön jár Oroszországban kannabiszos gumicukorért
- Áttörést hozhat a meggyilkolt kétéves szerb kislány ügyében az új vizsgálat
- Itt egy új dal Kim Dzsongunról, eléggé szürreálisra sikerült
Az utóbbi hetekben Európában elkövetett iszlamista merényleteket utánzó terrortámadások történhetnek Németországban, ezért fokozott ellenőrzés alá kell vonni az ismert közveszélyes iszlamistákat – hangsúlyozta a szövetségi alkotmányvédelmi hivatal vezetője egy csütörtöki interjúban.
Thomas Haldenwang az ARD országos közszolgálati médiatársaság hírportálján ismertetett interjúban kiemelte: az iszlamista terror továbbra is az utóbbi években megfigyelt magas intenzitással fenyegeti Németországot.
Minden egyes nap azzal kell számolni, hogy iszlamista merénylet történik Németországban
– mondta a belső elhárításért felelős nemzetbiztonsági szolgálat vezetője. Rámutatott, hogy már 2017 óta nem volt nagyszabású iszlamista terrorcselekmény, de ez nem jelenti, hogy nem voltak próbálkozások.
Bosszúhadjárat indult Európa ellen
Brüsszelben, Németországban is merényleteket terveztek iszlamisták.
Haldenwang kifejtette, hogy az utóbbi hetek merényletei az iszlám vallás legfőbb prófétáját, Mohamedet ábrázoló karikatúrák körüli viták fellángolására vezethetők vissza. A téma a németországi szélsőséges iszlamisták körében is felkavarta az érzelmeket, élénk diskurzus és a franciaországi hittársak iránti szolidaritás kinyilvánítása figyelhető meg.
Ezért fokozzák az ismert közveszélyes iszlamisták ellenőrzését, mert egész biztosan vannak, akik a támadások utánzását fontolgatják.
Iszlamista terrortámadás volt a késelés a Charlie Hebdo régi szerkesztősége mellett
A támadókat őrizetbe vették, az áldozatok olyan produkciós irodánál dolgoztak, amely dokumentumfilmet készített a szatirikus lap elleni merényletről.
Az ARD felidézte, hogy Európa-szerte a közelmúltban a Párizs melletti Conflans-Sainte-Honorine-ban, Nizzában és Bécsben is történt merénylet. A németországi Drezdában is egy szélsőséges iszlamistaként számontartott fiatalember késelt meg két férfit, de az eset megítélése egyelőre nem teljesen egyértelmű, az iszlamista motiváció mellett a homofóbia, a melegek iránti gyűlölet is meghatározó indíték lehet.
Újabb lefejezéses terrortámadás Franciaországban
A nizzai incidensben három ember meghalt. Az elkövetőt elfogták.
Szakértők szerint az indulatokat nem a karikatúrák valamely sajtótermékben való megjelenése váltotta ki, hanem egy hosszabb folyamat, az iszlám számára értelmezhetetlen szekularizációval szembeni ellenállás lobban újra és újra lángra. Az Európába érkezett első és sokszor másodgenerációs muszlim bevándorlók pontosan tudták, mi elől menekültek, mi miatt hagyták el szülőföldjüket. Leszármazottaik azonban az integráció kudarca miatt egyre radikálisabbak.
Terrortámadás Bécsben: négy ember meghalt, az egyik merénylő az Iszlám Állam híve volt
Allahra esküszöm, hogy ez csak a kezdet – írta valaki egy rendőrségi tweet alá.
Azzal kapcsolatban, hogy a bécsi merénylő a magát Iszlám Államnak nevező terrorszervezet követőjeként hajtott végre vérengzést az osztrák fővárosban, Thomas Haldenwang elmondta, hogy az Iszlám Állam súlyos területi, szervezeti és személyi veszteségek után igyekszik újjászervezni magát, és új vezetése is azzal a szándékkal lép fel, hogy csapásokat mérjen a nyugati világra. Ugyanakkor az is tény, hogy az utóbbi hetek támadásainak elkövetői és az Iszlám Állam közel-keleti emberei közötti közvetlen kapcsolatot még nem tártak fel a nyomozások.
Egyáltalán nem biztos, hogy a terrorszervezet képes lenne távolról megtervezni, koordinálni vagy kezdeményezni nyugat-európai támadásokat
– fejtette ki a szövetségi alkotmányvédelmi hivatal vezetője.
A nemzetbiztonsági szolgálat 2060 Németországban élő embert tart nyilván erőszakra hajlamos szélsőséges iszlamistaként, köztük 620 közveszélyest, akiket fokozott megfigyelés alatt tartanak. A 83 milliós Németországban a legutóbbi becslések szerint nagyjából 4,5-5 millió muszlim él, többségük szunnita török.
(Borítókép: MTI/EPA/Filip Singer)