A vadászó-gyűjtögető népek széles körben ismert története szerint miközben a férfiak nagyvadra vadásztak, a nők gyógynövényeket és növényeket gyűjtöttek. A Science Advances tudományos szaklapban publikált tanulmány szerint azonban egy nemrégiben felfedezett, kilencezer éves női temetkezési hely elemzése arra utal, hogy az egykori Amerikában élő, korai nők éppúgy vadásztak a nagyvadakra, mint a férfiak.
Ezek a megállapítások alátámasztják azt az elképzelést, hogy a mai társadalmakban gyakran felismerhető nemi szerepek nem különültek el úgy, ahogy azt eddig gondoltuk
– mondta Randy Haas, a Kaliforniai Egyetem antropológusa, a tanulmány vezető szerzője a LiveScience online tudományos portálnak.
A szakember és társai a kétezres évek elején egy feltáráson dolgoztak az Andok-hegységben, amikor a dél-perui Mulla Fasiri közösség egyik helyi lakosa arról mesélt neki, hogy több száz ősi kőeszközt találtak szétszórva a közelben.
A tudósok évekkel később kezdték el a helyszín feltárását, amely Wilamaya Patjxa néven vált ismertté.
A kutatók itt fedeztek fel hat emberi temetkezési helyszínt, amelyből kettő vadászati eszközöket is tartalmazott. Egyet azonban különösen érdekesnek találtak.
A mintegy kilencezer éves temetkezési helyen elképesztően gazdag vadászati eszköztárra bukkantunk
– mutatott rá Haas. – Az szinte biztos, hogy egy vadászt temettek el itt, aki a fogak vizsgálata alapján 17-19 éves lehetett a halála pillanatában.
Hozzátette: arra is rájöttek, hogy az itt örök nyugalomra helyezett ember bizonyára nagy vadász lehetett, akinek igazán fontos szerep jutott a közösségben.
James Watson, az Arizonai Egyetem antropológiusa és a tanulmány társszerzője szerint egyértelmű, hogy az itt eltemetett személy nő volt és nem férfi. A csontok ugyanis jóval kisebb méretűek, mint amit korábban találtak.
A fogakban található fehérjék részletes elemzése megerősítette, hogy egy nőről van szó.
Haas és csapata ekkor eltűnődött: vajon egyszeri esetről van szó vagy mindez egy nagyobb mintának a része? Ennek kiderítéséhez átfésülték a szakirodalmat a késő pleisztocén és a kora holocén földtörténeti korból a vadászó-gyűjtögető közösségek temetkezési gyakorlataival kapcsolatban.
A csapat Amerika-szerte 107 ősi temetkezési helyről 429 csontvázat azonosított.
A további elemzések azt mutatták, hogy ezekben a közösségekben a vadászok 30-50 százaléka nő volt.
Azt láttuk, hogy a női és férfi temetkezéseken ugyanakkora valószínűséggel találtunk a nagyvad elejtéséhez kapcsolható vadászeszközöket
– magyarázta Marin Pilloud, az egyetem másik antropológusa. – Ez a megállapítás nem teljesen szokatlan az őslakos populációkban, és ha ugyanezeket a tárgyakat egy férfi csontvázához társítjuk, akkor már nem kérdéses, hogy az egyén vadász volt-e vagy sem.
Hozzátette: sok kultúrában „nem volt meg a nemek bináris jellege, amely a modern nyugati kultúránkat uralja".