Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Egy Donald Trump által tartott választási gyűlésen meglepetésvendégként feltűnt Nigel Farage. Az amerikai elnök és a brit Brexit-vezér közismerten jó barátságban állnak. Trump úgy mutatta be vendégét mint Európa egyik legnagyobb hatalommal bíró politikusát, aki „egyáltalán nem ellentmondásos és kifejezetten visszahúzódó”. Farage erre azzal reagált, hogy „hát hozzád képest, tényleg!”.
A CNN egyik legismertebb műsorvezetője, Don Lemon drogfüggőkhöz hasonlította a Trump-szavazókat. Azt is elmondta, hogy több barátjától „megszabadult”, mert „túl messzire mentek” azzal, hogy az elnököt támogatják.
A Fehér Ház szóvivője, Kayleigh McEnany a FOX-nak adott interjújában felhívta a figyelmet arra, hogy Joe Biden és kampánya mind a mai napig érdemben nem nyilatkozott a laptopbotrány kapcsán nyilvánosságra került e-mailek és szöveges üzenetek valóságtartalmáról. Felháborítónak tartotta, hogy az „újságírók” nem követelik a választ erre a kérdésre, annak ellenére, hogy egy nevét vállaló, hiteles tanú is van az ügyben Tony Bobulinski személyében. Joe Biden viszont egy, az ismert televíziós személyiség, Oprah Winfrey által szervezett virtuális kampányeseményen azt mondta fiáról, Hunterről, hogy „ő a legokosabb fickó, akit ismerek.”
A kampány utolsó napjainak fő témája a koronavírus-járvány volt. Trump elnök azt hangsúlyozta, hogy ideje az újranyitásra koncentrálni, az életnek vissza kell térnie a normális kerékvágásba, és hamarosan lesz vakcina. Szerinte egy Bidenre leadott szavazattal az amerikai állampolgárok az „ország bezárását, az emberek elbocsátását és a szenvedést” választanák. Eközben Joe Biden arra koncentrált, hogy szerinte Trump bűnös módon félrekezelte a válságot, és amerikai polgárok százezreinek a haláláért felelős. A járványkezeléssel kapcsolatban elsősorban kötelező maszkviselést, hatékonyabb kontaktkövetést és több koronavírustesztet ígér.
Kamala Harris egy Twitter-bejegyzése szerint az egyenlőség és igazságosság arról szól, hogy „ki mennyit kap”. Szerinte az nem elég, ha mindenki ugyanannyit kap, hiszen az, aki jobb helyzetből indul, így örökké előnyben lesz, ezért a hátrányos helyzetűeknek többet kell adnia. A csatolt kisvideó egyértelművé teszi, hogy a feketéket kell „hátrányos helyzetűeken” érteni.
Kedd reggelig 99,7 millió amerikai választópolgár már élt szavazati jogával. Személyesen 35,7 millió szavazatot adtak le és 64 millió levélszavazat érkezett. Több államban még napokig érkezhetnek olyan szavazatok, melyeket végül érvényesnek tekinthetnek. Összesen 27 millió olyan szavazólap van, melyet a hatóságok postáztak, de a választók nem küldték vissza a választás napjáig. Azonban ezeknek csak töredéke érkezett meg urnazárásig, ugyanis voltak olyan államok, ahol minden regisztrált választópolgár kapott egy szavazólapot postán, ha kérte, ha nem.
A választás előestéjén 14 konzervatív európai parlamenti képviselő Nobel-békedíjra jelölte Trump elnököt. Véleményük szerint különösen a Közel-Keleten tett erőfeszítései miatt érdemelné meg az elismerést. Ugyan a fősodorba tartozó nyugati sajtó hirtelen „megfelejtkezett” a közel-keleti béke megteremtésének fontosságáról, úgy tűnik, azért Európában is többeknek feltűnt, hogy a Trump-adminisztráció közvetítése mellett Izrael több arab és muszlim országgal is rendezte a viszonyát az elmúlt hetekben.
A Real Clear Politics szerint az utolsó 13 mérvadó közvélemény-kutatás átlaga azt mutatta, hogy országosan Joe Biden 7,2 százalékponttal vezetett. Minden csatatérállamban jóval alulbecsülték Trump eredményét. Így például Wisconsin államban, ahol Joe Biden mindössze pár ezer szavazattal győzött, 6,7 százalékos Biden-győzelmet jósoltak. Felmerül a kérdés, hogy ennyire alkalmatlanok a választott szakmájukra, vagy szándékosan akarták félrevezetni a közvéleményt?
A korai szavazatok, ideértve a levélszavazatokat is, óriási száma miatt egészen kaotikusan alakult a szavazatszámlálás az USA-ban. Több mint 100 millió amerikai állampolgár adta le szavazatát idő előtt, ráadásul a különböző államokban teljesen különböző módon és időben dolgozták fel azokat. Magyar idő szerint hajnalban olyan anomáliák jelentkeztek mint Biden-vezetés nemcsak Texasban, mely államban a demográfia valóban abba az irányba mozdult el, hogy erősödjenek a demokraták, de a megdönthetetlen republikánus bástyának számító Kansas államban is. Bár pár óra alatt rendeződött a helyzet, és egy hagyományosnak mondható választási térkép alakult ki, de kiderült, hogy a szokásos időben, magyar idő szerint kora reggel még nem lehet eredményt hirdetni. A választás napja Amerikában még Donald Trump-vezetéssel ért véget, de sejteni lehetett azt, hogy több csatatérállamban Joe Bidennek még jelentős tartalékai voltak.
Péntek reggel még mindig nem volt ismert a győztes személye, mivel 5 csatatérállamban sem sikerült a szavazatszámlálás végére jutni. Arizona, Nevada, Pennsylvania, Észak-Karolina és Georgia államokban olyan szoros a verseny a két jelölt között, hogy a magas feldolgozottság ellenére sem lehet győztest hirdetni egyikben sem. Így sem Joe Bidennek, sem Donald Trumpnak nincs meg a győzelemhez szükséges 270 elektori szavazat.
