A bécsi terror miatt csökkent a magyar zsidók biztonságérzete is

D KOS20180524022
2020.11.06. 18:14

Az elmúlt évek radikális iszlamista hátterű európai terrorcselekményeinél vagy egyértelmű volt, vagy rendre felmerült a kérdés, hogy van-e antiszemita motivációjuk. Az európai zsidóságot és egész Európát megrázta a 2012-es toulouse-i merénylet: egy szélsőséges szalafista terrorista motorról rálőtt egy zsidó iskola előtt várakozó csoportra. Három gyermek és egy tanár meghalt. Ez a véres esemény is hozzájárult ahhoz, hogy az európai zsidóság most minden eddiginél körültekintőbben figyeljen oda közösségei védelmére.

Az antiszemita indíték sem zárható ki

A zsidók félnek, különösen, ha iszlamista terrorcselekményről van szó

– nyilatkozta Yaakov Frenkelt, a bécsi zsidó közösség elöljárója az Arutz Sheva című izraeli lapnak a bécsi terrortámadás után.

Frenkel elmondta, hogy Bécs hosszú éveken keresztül a világ egyik legbiztonságosabb városának számított, de a mostani eset meglepetésként érte a zsidó közösséget és a rendfenntartó erőket is. Az elöljáró hozzátette:

nem a zsidó közösség volt az elsődleges célpont, de a zsidók között nyugtalanság lett úrrá,

jelenleg pedig a legnagyobb készültségi fokon áll mind a város, mind a zsidó intézmények védelme.

A bécsi Zsidó Hitközség elnöke szerint viszont az sem zárható ki, hogy az iszlamista támadónak antiszemita indítéka is volt, mivel a merénylet a központi zsinagóga közelében kezdődött. Azt is kiemelte azonban, hogy

a radikális iszlám nemcsak a zsidókra veszélyes, hanem mindenkire, akinek fontos a szabadság, a demokrácia és a humanista értékrend.

Az Index megkereste a magyarországi zsidó közösségeket, kulturális és oktatási intézményeket is, hogy arról érdeklődjön, milyen lépéseket tartanak szükségesnek, illetve miként értékelik saját biztonságuk szempontjából a bécsi terrortámadást.

Fokozott védelem Magyarországon is

Zsinagógáink, oktatási és kulturális intézményeink védelmét közel tíz éve saját fegyveres biztonsági szolgálatunkkal biztosítjuk

– nyilatkozta Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija az Indexnek. Azt is hozzátette, hogy mindemellett kiváló a szakmai együttműködés az országos és a Budapesti Rendőr-főkapitánysággal, valamint a Belügyminisztérium illetékes szerveivel.

Antiszemita indíttatású fizikai támadásra, hála Istennek, nem volt példa az elmúlt években

– fogalmazott.

Szalai Kálmán, a Tett és Védelem Alapítvány (TEV) titkára is arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt években a közbiztonság javulását tapasztalták a verbális, illetve fizikai gyűlöletcselekmények tekintetében, de ettől függetlenül a bécsi eset is azt mutatja, hogy a támadó külföldről is érkezhet,

így a határok átjárhatósága indokolja, hogy az általános biztonságérzet mellett a védelemre is nagyobb figyelmet fordítsunk.

Romlott a helyzet Európában

A TEV által életre hívott Brüsszel Intézet az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) által kidolgozott, illetve javasolt módszerek alapján rendszeresen monitorozza az antiszemita gyűlöletcselekményeket. A Tett és Védelem Liga havi és éves jelentéseket is készít.

A szeptemberi értékelés azzal kezdődik, hogy az elmúlt évtizedben erősödött az antiszemitizmus Európában. A modern antiszemitizmus leginkább az iszlamizmushoz és a szélsőséges jobb-, illetve baloldali csoportokhoz köthető. Azt is hozzáteszik, hogy

iszlamista megnyilvánulások leggyakrabban Nyugat-Európa azon országaiban fordulnak elő, ahol nagyobb számú muszlim lakosság él, míg Kelet- és Közép-Európában ritkaságnak számítanak.

Kelet- és Közép-Európában a jobboldal zsidókkal szembeni előítéletnek van hagyománya, és nem csupán a fasizmushoz és a nácizmushoz köthető, hanem időnként populista-nacionalista csoportok köreiben is megjelenik – állapítják meg.

Arra is kitérnek a jelentésben, hogy az elmúlt évtizedben számos országban érezte magát egyre nagyobb veszélyben a zsidó közösség, ugyanakkor

a veszélyérzet nemcsak a zsidók és zsidó intézmények ellen irányuló fizikai támadások szaporodása miatt növekszik, hanem az egyre terjedő összeesküvés-elméletek, továbbá a gyűlölet online megnyilvánulásai miatt is.

A TEV megbízásából a Medián közreműködésével készített „Antiszemita előítéletesség a mai magyar társadalomban 2018” című felmérésből az derül ki, hogy a korábbi évekhez képest érdemben nem változott az antiszemita előítéleteket elfogadók aránya idehaza, de a holokauszttagadók és relativizálók aránya évről évre nő.

A Mazsihisz és a Lauder is emelte a készültséget

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) arról tájékoztatta az Indexet, hogy a biztonsági szolgálatuk folyamatosan monitorozza a lehetséges veszélyforrásokat. A Nyugat-Európát ért terrortámadások a hazai kockázati szintet is jelentősen befolyásolják, ezért rendszeresen egyeztetnek a hazai rendvédelmi szervekkel, valamint az Európai Zsidó Kongresszus Biztonsági és Krízisközpontjával. Ezek alapján az elmúlt napokban emelték a készültségi szinten és

megerősítették egyes intézményeik védelmét.

Amikor egy ilyen eset történik, az szorongással tölt el mindenkit

– mondta Horányi Gábor, a Lauder Javne Zsidó Közösségi Óvoda, Általános Iskola, Középiskola és Zenei Alapfokú Művészeti Iskola főigazgatója az Indexnek. Arról is beszélt:

a bécsi terrortámadáshoz hasonló esetek csökkentik a zsidó vallási, oktatási, kulturális intézmények biztonságérzetét.

Amikor pedig azt olvassák, hogy Magyarországon a terrorfenyegetettség szintje egy négyes skálán hármas fokozaton van, akkor szükségesnek tartják a megfelelő biztonsági intézkedéseket.

A Terrorelhárítási Központ (TEK) a bécsi terrortámadás után arról tájékoztatta az Indexet, hogy a hármas – közepes – fokozat akkor rendelhető el, ha az ellenőrzött vagy részben ellenőrzött információk a fenyegetettség szintjének növekedésére utalnak, vagy az Európai Unió, illetve a NATO tagállamában, vagy a szomszédos államok valamelyikében terrorcselekményt követtek el, amelynek hatásaként Magyarország fenyegetettségének növekedése valószínűsíthető, de magasabb fokozat bevezetése nem indokolt.

Bár az eddigi információk alapján nem a zsidó közösség ellen irányult, Horányi Gábor emlékeztetett rá: függetlenül attól, mennyire volt antiszemita gyökere a bécsi támadásnak, az első hírekben még kiemelten szerepelt, hogy egy zsinagóga környékén történt a lövöldözés. Elsőre mindenki arra asszociált, hogy antiszemita támadás történt, tette hozzá a Lauder Javne Iskola főigazgatója.

Azt is elmondta, hogy általában a zsidó közösségek intézményei többet költenek a biztonságra, mint például egy átlagos állami iskola.

Egy nevében zsidó iskola ugyanis sokkal inkább ki van téve az esetleges támadásoknak a szélsőségek részéről.

A zsidó közösségek maguk finanszírozzák az őket védő biztonsági szervezeteket, amelyek folyamatosan kapcsolatban állnak az állam biztonsági erőivel. Horányi Gábor azonban hozzátette:

Magyarország biztonságos országnak számít a zsidóság szempontjából, direkt atrocitások nem érik őket.

A Lauder Javne Iskola főigazgatója a legnagyobb veszélyt a szélsőséges gondolkodásban látja, amely semmibe veszi az emberi életet.

Az a veszélyérzet, amiről beszélünk, nemcsak az enyém, hanem mindenkié kell hogy legyen, a szélsőséges gondolkodás minden normálisan gondolkodó ember ellen támadást jelent

– fogalmazott.

Horányi Gábor nem tesz különbséget a szélsőjobboldal, a radikális iszlám és bármilyen más, emberellenes szélsőséges eszme között.

Mindenfajta szélsőségesség embertelen, és nincs olyan, hogy az egyik szélsőség megengedhetőbb, mint a másik

– szögezte le. Azt is hangsúlyozta, hogy a bécsi terrortámadás megmutatta, mennyire semmit nem ér egy szélsőségesen gondolkodó ember számára mások élete. A terrorista válogatás nélkül rálőtt mindenkire, aki az útjába került. A Lauder Javne Iskola főigazgatója emlékeztetett rá: az, hogy védtelen emberek legyilkolására embertelen eszmék által fanatizált emberek képesek lehetnek, a zsidóság tragikus történelmi tapasztalata.

Szűkszavúan válaszolt az ORFK

Az Indexnek arra a kérdésére, hogy Magyarországon szükség van-e a zsidó közösségek kiemeltebb védelmére, az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálata válaszában a Terrorelhárítási Központhoz irányította lapunkat. Azt azonban megerősítették (amiről korábban már a TEK is tájékoztatta az Indexet) , hogy

Magyarországon jelenleg hármas fokozatú terrorkészültség van érvényben,

a rendőrség pedig a szolgálati feladatok szervezése során eszerint jár el.