Több mint 270 magyarországi koronavírus-változat genetikai térképét készítették el a kutatók
További Belföld cikkek
- Métereket zuhant autójával egy részeg sofőr Miskolcon
- Métereket repült az autójával, majd ízesen káromkodott a kőbányai sofőr
- Egy helyett tizenegy fiatal lakhatását tudják biztosítani az influenszertüntetésen befolyt összegből
- Van elég probléma a fővárosi fürdőkkel, de először győztest kell hirdetnünk
- Ezentúl nem kérhetnek pénzt a rendelők a gyorslaborokért, az orvosok szerint ez logikátlan
A SARS-CoV-2 vírus 273 Magyarországon is terjedő változatának genetikai feltérképezését végezték el a kutatók, ezek közül 85-öt a páciensektől tavasszal, 188-at ősszel vett mintákból azonosítottak - áll a több intézmény által végzett vírusgenom-kutatási program első eredményeit bemutató cikkben, amely a Szegedi Biológiai Kutatóközpont honlapján olvasható.
A koronavírus-fertőzés terjedési láncának visszakövetésében és a klinikai fejlesztés alatt álló vakcinajelöltek várható hosszú távú hatékonyságának előrejelzésében is segíthet az a vírusgenom-kutatási program, amely konzorciális együttműködéssel, szegedi, pécsi, debreceni és budapesti kutatóintézetek és klinikák közreműködésével valósul meg.
A vírus teljes genetikai állományának vizsgálata más járványtani elemzésektől független információforrás, amellyel reprodukálható a koronavírus-járvány tavaszi hulláma, és megtudható, milyen vírusváltozatok terjednek jelenleg az országban. A projekt legfrissebb eredményei alátámasztják, hogy a SARS-CoV-2 fertőzés hazai második hulláma független a tavaszi járványterjedéstől.
A tavaszi hullámból vizsgált 85 minta elemzése azt mutatja, hogy a járvány Magyarországon számos egymástól független behozatalból terjedt el. Az eredmények szerint a márciusban hazánkban terjedő vírusváltozatok megegyeznek az az idő tájt Európa más országaiban is széles körben terjedő változatokkal. A genetikai vizsgálatok alapján - a nyilvánosságra hozott epidemiológiai adatokkal összhangban - júliusban és augusztus elején nagy volt az új esetek között a külföldről behurcolt fertőzések aránya. Ezekből jelentős terjedési láncolatok alakultak ki, és az ősz elején megfigyelt napi esetszám-emelkedés jellemzően ezeknek a korai behurcolási eseményeknek köszönhető.
A genomszekvenálással feltárt vírusváltozatok összehasonlító elemzése arra is egyértelműen rámutat, hogy amíg a hatékony korlátozások következtében a tavaszi első fertőzéshullám lokális maradt, addig az őszi szakaszban már országos kiterjedésű láncolat is létrejött, ez alátámasztja, hogy a járványügyi korlátozások kulcsfontosságúak a fertőzés terjedésének megakadályozása, illetve lassítása szempontjából. A kutatók szerint a hazai vírusváltozatokkal kapcsolatos adatok fontos elemei a nemzetközi vírusmonitorozásnak, mivel a COVID-19 megbetegedést okozó SARS-CoV-2 vírussal kapcsolatos ismeretek bővítése révén segítik a jövőbeli járványügyi helyzetekre való felkészülést.
A SARS-CoV-2 genetikai állománya ugyan folyamatosan változik, de ez a változás viszonylag lassú folyamat más vírusok - például az influenzavírus - genetikai módosulásaihoz képest. Ennek köszönhetően a kutatók szerint az oltások fejlesztését egyelőre nem fenyegeti veszély, de a jövőbeli járványügyi eseményekre való felkészülés szempontjából lényeges szerepe van az új vírusváltozat valós idejű követésének.