Ez a világ legkockázatosabb régiója az üzleti befektetések számára
A soldier of the French Army patrols a rural area during the Barkhane operation in northern Burkina Faso on November 9, 2019. (Photo by MICHELE CATTANI / AFP)
Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Csatlakozzon hozzánk közösségi oldalainkon is!
A szubszaharai, azaz a Szaharától délre eső térsége Afrikának a világ legkockázatosabb régiója a befektetések számára. Ám nem elsősorban, illetve nem közvetlenül a megtérülés szempontjából: a régió egyes államaiban jelentősen megnövekedett a terrorizmus fenyegetésének mértéke, és az ilyen jellegű akciók száma. Ez pedig több, aggasztó problémára irányítja a figyelmet.
A fegyveres erőszak szempontjából a világ tíz legveszélyesegbb országa közül hét a Szaharától délre található - áll a kockázatelemzéssel foglalkozó Verisk Maplecroft friss jelentésében. A világ egyik vezető üzleti tanácsadó és kockázatértékelő vállalata a világ 198 országát monitorozza a fegyveres erőszak, valamint a terrorizmus fenyegetésének tekintetében. Új riportjukban különösen a Mozambikban és a Száhel-övezet országaiban megnövekedett, ilyen jellegű cselekményeket tartják aggasztónak.
Az Afrikában működő terrorista csoportosulások ugyanis egyre jobban szervezettebbek, egyre nagyobb területi eléréssel bírnak, és egyre gyakrabban követnek el különböző erőszakos akciókat
- emelik ki jelentésükben a szakértők.
A számok valóban megdöbbentők: egyedül az elmúlt negyedévben 13 százalékkal növekedett az Afrikában elkövetett terrorcselekmények száma a korábbi időszakhoz képest. Ezzel a körülménnyel, valamint a ténnyel együtt, hogy világ 10 legkockázatosabb országa közül 7 itt található, a Szaharától délre eső régió globálisan is a legrosszabb teljesítményt nyújtja.
Romlott a helyzet a Száhelben
A sivatag déli szélén, Kelet-Afrikától Nyugat-Afrikáig húzódó Száhel-övezetben romlott a helyzet a korábbi időszakokhoz képest. Nyugat-Afrikában elsősorban a Boko Haram nevű, rettegett és kegyetlenkedéseiről ismert terrorszervezet jelent fenyegetést, emeli ki a Guardian. Legutóbb fegyveresek hurcoltak el sok tanulót egy bentlakásos iskolából az észak-nigériai Katsina állambeli Kankarában. Sokan az erdőben bújtak el a támadók elől. Összesen több mint háromszáz diáknak veszett nyoma. Az akciót később a Boko Haram vállalta magára.
A terrorszervezet mellett több más militáns csoport is kifejti tevékenységét a térségben. A helyi kormányok összehangolt fellépésre törekednek a terroristák és a milíciák ellen, amelyet Franciaroszág több módon is támogat, ám aggasztó, hogy az idei évben megugrott azoknak a civileknek a száma, akiket a kormányerők öltek meg akcióik során, általában tisztázatlan körülmények között.
A nyugat-afrikai helyzet további eszkalálódással fenyeget, azaz fennáll a veszélye annak, hogy az egyes országokban eluralkodó jelenségek általános, régiós szintű konfliktussá növik ki magukat.
Az elemzők szerint nem javult a helyzet Burkina Fasóban, Maliban, Nigerben, Nigériában és Kamerunban. Bár az indexérték alapján jelenleg Afganisztán, Burkina Faso, Mali, Szomália és Szíria számítanak a világ legveszélyesebb országainak globálisan, a 6. helyen álló Kamerun, Mozambik (7. hely), Niger (8. hely) és a Kongó Demokratikus Köztársaság (9. hely), valamint Irak (10. hely) nem sokkal maradnak el ezektől az országoktól.
A gazdasági teljesítménye alapján Afrika legerősebb országának számító Nigéria a 11. a listán.
Valamennyi, itt felsorolt állam az "extrém kockázatot" rejtő kategóriába esik.
A cég által közreadott alábbi grafikonon a terrorizmussal összefüggésben kidolgozott mutató változása látható néhány afrikai országra lebontva. Minél alacsonyabb értéket mutat az index, az ország annál nagyobb fenyegetésnek van kitéve. Az értékskála alsó szegmense extrém magas fenyegetést jelent:
A 22-es csapdájában a vállalatok?
"Általánosságban kijelenthető, hogy a bevezetett terrorelhárítási stratégiák főként katonai jellegűek. Azaz katonai erők telepítésével válaszolnak a helyzetre a helyi kormányok, a fegyveres csoportosulások felkutatását és megsemmisítését célul kitűzve. A probléma azonban az, hogy ezeket a fegyveres csoportokat egy sor sérelem hajta, amelyek elsősorban a saját ottani helyzetükkel függnek össze" - értékeli a helyzetet Alexandre Raymakers, a Verisk Maplecroft vezető Afrika-elemzője.
A szakember szerint nagyon komoly gondot jelent az, hogy a kormányzati fegyveres beavatkozások sokszor éppúgy számos érdeksérelmet okoznak a terroristák támadásának kitett lakosságnak, nem egyszer pedig civil áldozatokat követelnek. A régióból számos jelentés érkezett már katonai visszaélésekről a polgári lakosság ellen a terrorizmus-ellenes műveletekkel összefüggésben.
Üzleti szempontból ez pedig kész katasztrófa, mivel egyre inkább úgy tűnik, egyes kormányerők nem csak a civilek ellen követnek el visszaéléseket, hanem kockázatokat jelentenek a cégek számára is.
A jelentések szerint a vállalatok számára a helyi munkavállalók, valamint a szállítási útvonalak biztonságának garantálása jelenti a legnagyobb kihívást, de számolniuk kell azzal is, hogy egyes rendfenntartó alakulatok sem viselkednek mindig megbízhatóan.
Az elemző szerint alapvető ellentmondás feszül abban, hogy az üzleti élet szereplőinek együtt kell működniük azokkal a helyi kormányzatokkal, amiknek feladata a biztonság megteremtése, de amelyeknek biztonsági erői egyes esetekben akár ember jogok megsértésével is kapcsolatba hozhatók.
Ez pedig a szélsőséges csoportok malmára hajtja a vizet, mivel toborzásaiknál felhasználják ezt a körülményt arra, hogy soraikba csábítsanak újoncokat"
- teszi hozzá Raymakers.
Mozambik példája mutatja ezeknek a fejleményeknek a drámai jellegét. A korábban sok viszontagságot megélt, de később fokozatosan konszolidálódó, és a koronavírus-járvány előtt már számos turistát is odacsábító ország egyik távoli, külföldiek által kevésbé látogatott térségében, Cabo Delgadóban évek óta küzdenek a helyi iszlamista csoportosulásokkal. Ugyanakkor ezt eddig korlátozott fenyegetésnek tekintették, mivel a problémát sikerült abban a tartományban ellenőrzés alatt tartani. Mostanra azonban a terrorista cselekmények túlléptek Cabo Delgado határain, és az ország más részeiben is felütötte a fejét az extrémizmus, azaz a szélsőséges idológiákat képviselő csoportok, illetve azok fenyegetése. Ez komoly biztonsági kihívás elé állítja az országot.
Ugyanakkor egyes jogvédő csoportok szerint, az erőszak átterjedéséhez más országrészekbe kellett az is, hogy a helyi katonai erők visszaéléseket követtek el az iszlamisták elleni fellépés során.
Cabo Delgado különösen gazdag értékes ásványkincsekben, földgázban, és számos vállalat folytatna kitermelést a közelmúltban megtalált lelőhelyeken.
Egyes állásfoglalások szerint azonban a vállalatok is kellő körültekintés nélkül próbálták megvetni a lábukat az amúgy is feszültséggel terhes régióban, amely az erőszak növekedéséhez vezetett.
A Száhel-övezetben ugyanakkor a dzsihádista csoportok egyelőre tartózkodnak attól, hogy közvetlenül megtámadják az ott - Maliban, Burkina Fasóban és Nigerben működő - arany- és urániumbányákat. Erőforrásaikat - írja a jelentés - inkább arra fordítják, hogy a bányaterületek helyett kormányzati és katonai létesítményeket támadjanak meg,
gyengítve a szegényes erőforrásokkal bíró kormányzatatokat, kiterjesztve mind nagyobb területekre ellenőrzésüket.
Ez pedig bizonyosan jelentősen visszaveti az érintett országok gazdasági fejlődését, amelyet a koronavírus-járvány terjedése csak tovább hátráltat.
Kedvező tendencia szakadhat meg
A Világbank adatai szerint a Szaharától délre eső régió teljes 2019-es GDP-je 1,75 ezer milliárd dollárt ért el. Összehasonlításként: az USA-é tavaly mintegy 21 ezer milliárd dollár volt.
Afrikának a Szaharától délre eső területei és országai persze óriási befektetési potenciállal rendelkeznek, amit az elmúlt években a külföldi tőke ki is használt. A mostani világjárvány előtt kiugró átlagos GDP növekedés - közel 5 százalék 2014 és 2018 között -, a népesség növekedése, a középosztály erősödése mind vonzó körülményeket jelenthetnek a tőke számára. Egy tavaly kiadott előrejelzés szerint például csak az energiaszektorba 141 milliárd dollárnyi befektetés érkezhet 2019 és 2028 között a szubszaharai országokban, ami több száz millió ember életminőségének javításához járulhaz hozzá, egyszerűen azzal, hogy biztosítja számukra az elektomossághoz való hozzáférést.
A tavaly kiadott jelentés szerint,
2018-ban a szubszaharai térségbe 32 milliárd dollárnyi közvetlen külföldi tőkebefektetés érkezett, ami 13 százalékos növekedést jelentett a korábbi két év számaihoz képest.
Ám a közelmúltban felerősödő, kedvezőtlen folyamatok, a szakértői elemzés szerint növekvő terrorfenyegetettség ugyanakkor jelentősen visszavethetik annak térségbe való beáramlását, amire ott is nagy szükség lenne: a pénzét.
origo.hu
Így nyerhet Szentkirályi Alexandra Budapesten
vg.hu
Új magyar légitársaság a láthatáron?
borsonline.hu
Megtörtént a bejelentés: így alakulnak hétfőtől az üzemanyagárak
magyarnemzet.hu
Haaland reagált a brutális kritikára, Roy Keane ezt nem teszi zsebre
ripost.hu
Gyűlölik a poloskák: ez a természetes anyag a legjobb ellenszer
magyarnemzet.hu
Szoboszlai barátja tett róla, hogy Liverpoolban már ne reménykedjenek
mandiner.hu
Kiszivárgott: Magyarországot érintő terve lenne Trumpnak, ha megválasztják
nemzetisport.hu
Messi gólja mellett MLS-rekordot jelentő öt gólpaszt szerzett – videók
origo.hu
Hamarosan egy színpadra áll Magyar Péter a baloldal vezetőjével, Gyurcsány Ferenccel
magyarnemzet.hu
Az orosz „Sátán II” nukleáris fegyver milliókat ölne meg és egész nagyvárosokat tenne a földdel egyenlővé
origo.hu
Brutális baleset történt Budapesten
origo.hu
