Mesterséges intelligencia segíti a közjegyzőket

A közjegyzői kamaránál azért hozták létre az intézetet, hogy pontosabb és részletesebb ismereteket szerezzenek a saját gyakorlatukról. Ehhez az eljárásaikhoz nagy számban kapcsolódó elektronikus adatbázisokra és elektronikus kommunikációs rendszerekre támaszkodnak.

Várakozásuk szerint, ha ezt a nyers, még vak adathalmazt megismerik, osztályozzák és elemzik, olyan információkhoz juthatnak, amelyek nem az egyes eljárásokra, hanem valamennyi eljárásra, illetve különféle eljárási csoportokra értelmezhetők.

„A kutatóintézet azért alakult, hogy ezeket a rendezetlen adatokat információvá alakítsa, amelyet például az eljárási szabályok betartásának ellenőrzésére, a hivatásrend és a közjegyzői eljárások fejlesztésére, megalapozott vélemények, álláspontok kialakítására használhatunk" – fejti ki a MOKK elnökhelyettese.

A MOKK kezelésében lévő mintegy 50-70 terabájtnyi adathalmaz – összetételét is figyelembe véve – már valódi Big Data-nak tekinthető. Ezért az adatelemzés során már érdemes bevetni a gépi tanulás különböző formáit, amit a köznyelv mesterséges intelligenciaként ismer.

Mivel a közjegyzőknek nagyrészt szöveges dokumentumaik vannak, leginkább szövegbányászati módszereket alkalmaznak. Ezzel és egyéb adattudományi módszerekkel pedig összefüggéseket, rejtett anomáliákat keresnek különböző eljárási régiókban, illetve ezek együttes vizsgálata során.

Parti Tamás szerint olyan ez, mint amikor egy nagy és összetett hálóval nagy mélységeket kutatnak át, olyan általános jellemzőket keresve, amelyek az eljárásaik mindegyikében, illetve egyes csoportjaiban mutatkoznak meg. „Fontos kiemelni, hogy ez a folyamat az általánosra, és nem az egyedire fókuszál, tehát nem a konkrét ügyekkel, hanem egyben a teljes adathalmazzal foglalkozik" – teszi hozzá.

A MOKK Adatkutató Alintézete a Károli Gáspár Református Egyetemmel és a BME kutatóival működik együtt. Kutatócsapatukban mérnökök és jogászok közösen dolgoznak. Parti Tamás úgy fogalmaz, a jogászok tudják, mit akarnak feltérképezni, a mérnökök pedig ismerik a leghatékonyabb technológiai eszközöket, és azt, hogyan célszerű ezeket betanítani és használni.

„Az egész hasonló ahhoz, mint amikor ásványolajat keresnek a bolygón: a geológus mutatja meg, hol végezzenek kísérleti fúrásokat, de a bányászati munkát már mérnökök végzik."

Először azt vizsgálják, hogy milyen a hazai közjegyzőség európai kölcsönhatásrendszere. Az elnökhelyettes szerint az ehhez kapcsolódó információk ott szunnyadnak valahol az irdatlan adattömeg mélyén, amiket hagyományos módon lehetetlen lenne felkutatni.

Kiderülhet például, hogy milyen nyelvből érdemes nyelvi jogosítványt szereznie egy közjegyzőnek, vagy melyik külföldi társkamarával érdemes szorosabban együttműködniük az egyre gyakoribbá váló határon átnyúló eljárások miatt.

A szakember bízik abban, hogy a kutatás hatására még észszerűbbé és gördülékenyebbé válnak a közjegyzői eljárások és a vonatkozó szabályzók. Várakozása szerint a vizsgálataikkal hamarabb felismerhető lesz az is, ha egy új jelenség terjedni kezd, így gyorsabban lehet azt követni a szabályozással.

Jó példa erre a kriptovaluták területe. „Még nem tudjuk klasszikus módon dologként megfogni, ugyanakkor kétségkívül jelen van a környezetünkben már évek óta, fizetnek, kereskednek vele" – említi Parti Tamás.

A közjegyzők a bíróságokkal is együttműködésre törekszenek, ahol hasonló nagyságú adathalmazokat tárolnak. A szakember ugyanakkor hangsúlyozza, hogy ezekben az esetekben nem adatok átadásáról van szó, hanem a kutatások összehangolásáról, és az eredmények megosztásáról.

Ennek előnye, hogy egy időben, azonos módszerekkel, különböző adatbázisokat vizsgálva átfogóbb képet kaphatnak például egy jogintézmény jellemzőiről, fejlődéséről és érvényesüléséről.