szerző:
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A járványügyi elvonások után a tavalyinál majdnem tízszer, a tavalyelőttinél hatvan százalékkal több önkormányzat kapott a Belügyminisztériumtól rendkívüli támogatást.

Már az önkormányzati bevételek elvonásának – például a gépjárműadó helyhatóságoknál maradt 40 százalékának elvétele – első körénél is figyelmeztetett az egyik önkormányzati szövetség arra, hogy a települések működését veszélyeztető intézkedések után jóval többen fognak rendkívüli támogatásért rohanni a Belügyminisztériumhoz.

Bár a kormány hangsúlyozza, hogy a gépjárműadó elvonása a települések költségvetésének alig 2–5 százaléka, azt már kevésbé, hogy pont ez az összeg használható fel számukra szabadon. Így az „önként” vállalt önkormányzati feladatokra, mint akár a kátyúzás, járdaépítés, de idetartozik a közösségi közlekedés is, vagy az idősek nappali ellátása, kulturális feladatok, szinte semmi nem marad.

MTI / Máthé Zoltán

Mindehhez hozzátartozik, hogy sok önkormányzatnál a működési normatívákat is rendre ki kell egészíteni, mert különben nem futna a falvakban például a tanulási, vagy magatartási zavarokkal küzdő gyermekek fejlesztésére sem.

A számok nem hazudnak

A legutolsó, december eleji „osztásnál” a 3200 önkormányzat közül közel 600-an álltak sorba, de az idén eddig összesen 919 önkormányzat kért rendkívüli támogatást. 2018-ban 400, tavaly 100 település fordult működési pluszpénzért a Belügyminisztériumhoz. Majdnem mindegyik kapott támogatást, egyeseknek azonban be kellett érniük 100 ezer forinttal, mások pedig nem győznek hálálkodni a „felettesüknek”, aki kijárhatta számukra a több tízmilliós, vagy akár 150 millió forintot is.

Tavalyelőtt összesen 2,3 milliárd forintot osztottak szét ezen a jogcímen közel 400 önkormányzat között. Tavaly, a nyilvánosan elérhető adatok szerint, miután 10 milliárd forintot a béremelések kompenzációjaként adott a BM ezer településnek, csak félmilliárd forintot utaltak rendkívüli támogatásként közel száz önkormányzatnak. Az idén, az első járványhullám után júliusban 213, októberben 133, most decemberben pedig már 573 településnek kellett támogatást adni a működésükhöz, összesen 5,8 milliárd forint pluszpénzt osztott szét a Belügyminisztérium.

A hevesi Karácsond például, ahova 150 milliós támogatás landolt, azért került slamasztikába, mert a szennyvízprojekt lebonyolítására alakult vízműtársulattal pereskedtek. A társulat beszedte a lakosságtól a hozzájárulást, majd, amikor a beruházás önerejét is biztosította a kormány, vissza kellett volna fizetni a lakosoknak a befizetéseket.

Tisztelt karácsondi Lakosok!Tájékoztatom Önöket, hogy a mai napon az önkormányzat átutalt 151.328.924 Ft-ot a...

Közzétette: Földi Csaba Polgármester – 2020. december 14., hétfő

Ám addigra az önkormányzat azt már elköltötte utak javítására és építésére. A bíróság ítélete miatt vissza kell fizetni a 150 milliót, ezt kapta meg most a működésre kérhető támogatási forrásból az önkormányzat.

Ugyanebben a decemberi körben 100 ezer forint jutott a baranyai falunak, Ligetnek, a békési Kaszapernek, míg 175 millió forintot kapott Komló. Úgy tudjuk, hogy Komló a támogatásból a Volánnal megkötött szerződésének ellenértékét fizetheti meg.

Túry Gergely
A baranyai Liget, és a békési Kaszaper 400 ezer forintot igényeltek, ennek negyedét kapták meg. A kaszaperi településvezető szerint majd megoldja valahogy, a ligeti polgármester pedig megkeresésünkre mindössze annyit mondott, hogy a megítélt összegnek is nagyon örül.

Egyenlők és egyenlőbbek

Az idei igénylési körök októberi elbírálásának listájából kiderül, hogy a legkevesebb pénzt a csongrádi Mártély kapta. Az igényelt közel egymillió forintból mindösszesen 278 ezer forint jutott az ellenzéki vezetésű falunak. Márpedig minden fillérre szüksége van a Mártélynak, hiszen a település nyáron például hiába kért segítséget Lázár Jánostól, hogy ne zárják be a falusi iskolájukat.

A mártélyi általános iskola
Google Street View

Ugyanebben a körben 116 millió forintot kapott a Mártélyhoz hasonló nagyságú Lakitelek. Még októberben megkerestük az önkormányzatot, hogy milyen működési anomáliák miatt kellett a rendkívüli támogatást igényelniük. Madari Róbert polgármester a hvg.hu-nak azt írta, hogy az előző településvezető idején zavaros gazdálkodása idézett elő olyan helyzetet, ami miatt a biztonságos működés csak úgy biztosítható, ha pluszpénzt kapnak. A támogatás megszerzése érdekében a parlamenti képviselőjük, Lezsák Sándor segítségét kérték és meg is kapták. A polgármester azt is írta, hogy néhány ügyben a rendőrség is vizsgálódik.

Lakitelektől eltérően, Tiszatenyőn, ahol szintén rendőrségi vizsgálat folyik az előző vezetés ügyei miatt, csődbiztos felügyeli a pénzügyeket. A falu már a teherautóit árverezi, mert őket úgy tájékoztatták, hogy a szóban forgó rendkívüli támogatásra csak működéssel összefüggésben lehet pályázni.