Nagyságrendileg a 2009-es gazdasági visszaesés látható 2020-ban is. De teljesen máshogy reagált a gazdaság, és a kilábalás is teljesen más lesz – foglalta össze a Magyar Nemzeti Bank (MNB) utolsó 2020-as Inflációs jelentésének konklúzióit Balatoni András, a jegybank elemzője a jelentést bemutató sajtótájékoztatón.

A külső kereslet visszaesése sokkal súlyosabb, mint 2009-ben. Ehhez képest különösen örvendetes, hogy egységnyi GDP-visszaesésre jóval kisebb foglalkoztatottság-csökkenés jut. Szinte minden országban jobb a helyzet, mint 2009-ben. Az átlag gyakorlatilag fele az előző válságénak, magyar adat pedig az átlagnál kedvezőbb – hangzott el.

Az ipar fel-, a szolgáltatások lehúzzák a gazdaságot

A hazai GDP 2020 harmadik negyedévében 11,4 százalékos növekedést mutatott a második negyedévben látott mélypont után. Megindult a válságból történő kilábalás, ami azonban a nyár folyamán megtorpant, és a koronavírus-járvány második hullámának megjelenése, valamint a bevezetett korlátozó intézkedések miatt a gazdasági teljesítmény várhatóan ismét szűkül az év végén.

A visszaeséshez elsősorban a szolgáltatások hozzáadott értékének csökkenése járulhat hozzá, míg az ipari teljesítmény kedvezőbben alakul a tavaszi lezárásokhoz képest. A tavaszi hullámban az ipari teljesítmény világszerte drasztikusan visszaesett, majd V alakú kilábalás kezdődött, ami az őszi hullámban sem tört meg, most nem látszik a beszállítói láncok szakadozása, mint tavasszal.

A hazai gazdaság 6 és 6,5 százalék közötti mértékben zsugorodhat 2020-ban.

A járvány második hulláma, a korlátozó intézkedések fenntartása, illetve a vakcina széleskörű elérésének várható időpontja érdemi bizonytalanságot eredményez a jövő évi gazdasági teljesítmény számításánál is. Ugyanakkor a jegybank számításai szerint a magyar gazdaság 2021-ben 3,5 és 6 százalék, 2022-ben 5 és 5,5 százalék, 2023-ban pedig 3 és 3,5 százalék közötti ütemben bővülhet.

Lehet ugrálás az inflációban

Az infláció az idei évben 3,4, 2021-ben 3,5–3,6 százalékos tartományban, míg 2022-től ismét a jegybanki cél körül alakul – jósolja az MNB.

2021 második negyedévében kiugró, a jegybank 2–4 százalékos toleranciasávja fölötti infláció várható.

Ezt azonban egyszeri hatások okozzák majd – mondta Balatoni András –, egyfelől az olaj- és üzemanyagárak 2020 második negyedévi beszakadása jelentette bázishatás, másfelől a dohánytermékek jövedéki adójának emelése is megjelent a számokban.

Ahogy 2020-ban, az inflációban lévő változékonyság fenn fog maradni – figyelmeztetett Balatoni András.

A munkanélküliség nőni fog 2021 közepéig

A munkanélküliség ugyan meg sem közelíti a 2009-es válságban tapasztaltat, de a járvány második hulláma alatt „ismét felerősödhetnek a kedvezőtlen foglalkoztatási hatások” – figyelmeztet a jegybank. A munkanélküliséghez kapcsolódó Google-keresésekben és a regisztrált álláskeresők számában még nem jelentkeztek a második hullám negatív hatásai. A Google Trends indikátorok (munkanélküli segély, valamint álláskeresési járadék) március végén, április elején tetőztek, jelenleg a historikus átlag közelében alakulnak. A regisztrált álláskeresők száma a júniusi csúcspontot követően folyamatosan mérséklődött, ugyanakkor novemberben még 57 ezer fővel volt magasabb, mint egy évvel korábban.

A versenyszférában foglalkoztatottak száma várhatóan 1–1,3 százalékkal mérséklődik 2020-ban, és további 0,2–1,3 százalékkal csökken 2021-ben. A gazdaság korábban vártnál lassabb kilábalásával és a korábban bevezetett munkahelyvédelmi intézkedések kifutásával összhangban a munkaerőpiac helyreállása is elhúzódik. A munkanélküliségi ráta 2021 második negyedévétől indul csökkenésnek, és 2022 folyamán süllyed 4 százalék alá a teljes foglalkoztatottság újbóli megközelítésével. A koronavírus-járvány hatása a jövő évi béremeléseket érintheti a legnagyobb mértékben, ezt követően a bérdinamika továbbra is elmarad a válság előtti mértékétől.

A vállalatok a bérekben késleltetve alkalmazkodnak a megváltozott gazdasági helyzethez, először az idei év végén kifizetésre kerülő prémiumokat foghatják vissza. A versenyszféra bruttó átlagkeresete 2020-ban várhatóan 8,9–9,2 százalékkal emelkedik, ugyanakkor ebben statisztikai hatások is szerepet játszanak, amelyek felfelé torzítják a statisztikát.

2021-ben várhatóan az éves bérnövekedés 5,6–6,5 százalékra lassul a versenyszférában.

Az orvosi bérek jelentős emelésével a nemzetgazdasági bérek a versenyszektorban várható mértéknél nagyobb ütemben növekednek 2021-ben és 2022-ben.

Szerencsére jön a brüsszeli 50 milliárd euró

A járvány második hulláma, valamint az elmúlt időszakban hozott kormányzati intézkedések következtében a hiány csökkenése lassabb lehet a korábban vártnál, és 2023-ban csökkenhet ismét 3 százalék alá. A jegybank előrejelzése szerint 2021-ben a költségvetés hiánya a GDP 6–6,5 százaléka között alakulhat.

A GDP-arányos államadósság a magasabb költségvetési hiány és a gazdasági növekedés lassulása következtében 2020-ban átmenetileg számottevően emelkedik (a GDP 80 százalékára), de 2021-től az államadósság ismét csökkenő pályára állhat.

A jövőbeni bizonytalanságokat jelentősen csökkenti és

a járvány utáni gazdasági helyreállást egész Európában erőteljesen támogathatja, hogy a tagállami vezetők decemberi ülésén megállapodás született az Európai Unió következő többéves költségvetéséről és a koronavírus utáni helyreállítási alapról.

A 2021 és 2027 közötti többéves költségvetési keret főösszege 2018-as áron 1074 milliárd euró, a helyreállítást célzó Next Generation EU alap mérete pedig 750 milliárd euró, amelyekből Magyarország számára összesen több mint 40 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás és 10 milliárd euró hitel lesz elérhető.