Egy terrorszervezet irányítja Libanont, az új választás sem hoz békét

Hasszán Diab, Libanon bukott miniszterelnöke már csak szűk két hónapig marad hatalmon, miután bejelentette, hogy kész előrehozott választásokat kiírni, ezzel beismerve, hogy totális kudarcot vallott ő és a kormánya is. Diab alig néhány hónapja miniszterelnök, azután került kormányra, hogy a tavalyi év végi tömegtüntetések után Szaad Hariri korábbi miniszterelnök lemondott.

Az októbertől januárig tartó tüntetések azért törtek ki, mert Hariri 17 pontos megszorító csomagot nyújtott be, amiben súlyos adóemelések és más elvonások szerepeltek. Mindezt azért, hogy az IMF 4-8 milliárd euró hitelt adjon a libanoni kormánynak. Közben a csődben nagy szerepet játszó bankoktól és a bankok élén álló oligarcháktól nem vontak el semmit.

Diab szó szerint döntötte romba a fővárost, míg Hariri Libanon gazdaságára mért pusztító csapást, ezért egyáltalán nem meglepő, hogy a libanoniak többsége az ország teljes politikai elitjét elutasítja, így hiába tűzték ki az előrehozott választásokat, a hangulat nem csillapodott. Egyre inkább elképzelhetetlennek tűnik az is, hogy egy esetleges választást követően stabil kormány tud kialakulni egy olyan országban, ahol többek között egy terrorszervezet, a Hezbollah is jelentős befolyással bír.

Valószínűleg a Hezbollah a felelős a 2005. február 14-én történt Valentin-napi mészárlásért is, melynek során két tonna robbanószerrel megpakolt kamion hajtott Rafik Hariri miniszterelnök konvojának, megölve őt és 21 társát. Az országban ezt követően tüntetéssorozat kezdődött, sokáig pedig az incidenst vizsgáló Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) is úgy gondolta, hogy a merényletet szíriai felső vezetők parancsára hajtotta végre a Szíria és Irán által támogatott terrorszervezet.

Nemrég az ENSZ hágai székhelyű libanoni különleges bírósága (STL) ugyan elítélte az ügy fővádlottját, azonban azt is kimondták, hogy semmilyen bizonyíték nem támasztja alá, hogy a Hezbollah vezetői és Szíria részt vett volna a Rafik Hariri elleni leszámolásban. Mindez azért is érdekes, mert éppen a Hezbollah bújtatja és tagadta meg a gyanúsítottak kiadását, így hiába ítélték el távollétében Szalim Dzsamil Ajjast, ő valószínűleg sosem kerül majd börtönbe.

Rafik Hariri halála után 2005-ben mégis úgy tűnt, hogy Libanon végre elindul a fejlődés és az újjáépítés útján. A sorozatos tüntetéseknek köszönhetően a szíriai hadsereg kivonult az országból, de ezt követően véres időszak kezdődött. Számos politikus, rendőr és újságíró ellen követtek el merényletet, és megszokottá váltak a keresztények ellen elkövetett bűncselekmények is. 2006-ban a Hezbollah és Izrael között vívott öthetes miniháborút követően pedig a terrorszervezet ismét lényegesen megerősítette helyét és hatalmát Libanonban.

Az elmúlt hetekben még inkább kétségessé vált az ország sorsa. Ugyan letartóztatták a libanoni vámhatóság vezetőjét a robbanás ügyében, azonban hiába is lesznek meg a vétkesek, az nem változtat a tényen, hogy a korrupt libanoni politikai elit a tragédia valódi okozója, hiszen a kormány teljesen elvesztette a kontrollt és alkalmatlan az ország irányítására.

A háttérben ráadásul már a nemzetközi szereplők is mozgolódnak. Az Egyesült Államok külügyminiszter-helyettese, David Hale például kijelentette, hogy semmilyen pénzt nem fog kapni Libanon, mivel azt a politikai elit csak saját zsebének kitömésére használja, miközben semmibe veszik a nép akaratát. Hale szerint ennek a korszaknak vége, a vezetőség pedig előbb-utóbb rájön arra, hogy változásra van szükség, ha elzárják a pénzcsapot. Hale hozzátette, hogy amennyiben ez nem történik meg, a nép gondoskodni fog arról, hogy nyomást helyezzen a politikusokra.

Az USA például bármilyen jövőbeli hitel feltételeként azt szeretné megszabni, hogy ne kerüljön be Hezbollah-tag a következő kormányba. Ráadásul a szakértők szerint a Hezbollah ugyan megerősítette jelenlétét Libanonban, de 2018 óta folyamatosan veszítik el a nép támogatását, mivel nem voltak képesek végrehajtani az általuk megígért reformokat, amelyek között szerepelt például a korrupcióval való leszámolás és a gazdaság helyreállítása.

Mint kiderült, a Hezbollah csak a geopolitikai helyzetét akarta erősíteni Libanonban, valós szándékuk és terveik sosem voltak arra, hogy rendbe tegyék az országot. A rendszer viszont egyértelműen összeomlóban van, a terrorszervezet elsődleges célja pedig jelenleg az időszerzés az irányító hatalom számára. A Hezbollah most valószínűleg kivárásra játszik majd, és abban reménykednek, hogy rendeződik a helyzet Washington és Teherán között.

Ha nem lenne elég a robbantás, a gazdasági válság és a politikai destabilitás, Libanonban ismét jelentősen emelkedett a koronavírusos betegek száma, amely arra kényszerítette a kormányt, hogy újabb szigorításokat vezessenek be. Be kellett zárnia minden konditeremnek, uszodának, bevásárlóközpontnak és piacnak is.

A 6,8 milliós országban már 11 500-nál is több koronavírusos beteget regisztráltak eddig. Hamad Hasszan, aki ideiglenesen az egészségügyi miniszteri tisztséget tölti be elődje lemondása miatt, nemrég kijelentette, hogy a kórházak hamarosan kifogyhatnak a helyből az új betegek számára, ezzel pedig az egészségügyi rendszer az összeomlás szélére kerülhet.

emellett pedig a bejrúti robbanás miatt 300 ezren váltak hajléktalanná. Az események akár egy újabb migrációs hullámot is elindíthatnak, amely a még most is tartó világjárvány miatt még az átlagosnál is nagyobb kockázatot jelenthet az európai országokra nézve.